Pesti Srácok

Sylvester Stallone-t is zaklatással vádolják

Sylvester Stallone tagadja a Deadline Hollywood online magazinban megjelent vádat, amely szerint 1986-ban szexuálisan zaklatott egy akkor 16 éves lányt.

MTI

A Deadline beszámolója szerint 1986 júliusában a tinédzser lány bejelentést tett a Las Vegas-i rendőrségen, amelyben azt állította, hogy Sylvester Stallone és testőre, Michael de Luca szexuálisan zaklatta őt a Las Vegas Hilton hotelben. Az ügyet azonban ejtették, mivel nem volt hajlandó feljelentést tenni ellenük. De Luca 2013-ban elhunyt.

PestiSracok facebook image

A hollywoodi magazin beszámolója szerint a lányt, aki autogramot kért Stallonétól, rávették, hogy menjen fel a sztár szállodai szobájába. Ott mindketten szexuális aktust folytattak vele, majd megfenyegették, hogy "szétverik a fejét", ha beszélni mer a történtekről - idézte fel az esetet a lap.

Az online magazin azt állította, hogy sikerült megszereznie az 1986-os rendőrségi jelentést, amelyből kiderül, hogy a bejelentést tevő lány meghallgatása közben sírt és nagyon le volt törve. Ám amikor megkérdezték tőle, hogy akar-e feljelentést tenni az ügyben, azt válaszolta, hogy nem akar, mert túlságosan "megalázottnak érzi magát és szégyelli" a történteket.

A filmsztár csütörtökön tagadta, hogy 31 évvel ezelőtt szexuálisan molesztálta volna a lányt. Szóvivője, Michelle Bega útján leszögezte, hogy a történet "nevetséges és határozottan hamis". Bega hozzáfűzte, a most megjelent publikációig senki sem tudott róla, maga Stallone sem. "Ebben az ügyben sohasem kereste meg Stallonét egyetlen hatóság sem, és más sem lépett kapcsolatba vele" - mondta.

Az online cikkre Donald Trump elnök is reagált a Twitteren, és azt "szánalmasnak" nevezte. Mint írta: "Nem igazságos, hogy Sylvester Stallone, Al Franken, Roy Moore és Kevin Spacey ekkora figyelmet kap molesztálás és szexuális zaklatás miatt".

fotó: Jason LaVeris

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)