Székely asszonysorsokról mesél a Nemzeti Múzeum új kiállítása
A szerdán megnyílt új időszaki kiállítás egy képzelet szülte elbeszélő szemszögén keresztül kalauzol végig a 20. század nagy traumáin.
MTI
Az Anna - Változatok székely asszonysorsra című kiállítás egy elképzelt történetet mutat be, a történetírásnak és a néprajztudománynak azt a hagyományát követi, amely a kisember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezi - fogalmazott a múzeum főigazgatója a tárlat megnyitóján. Székelyföld és Erdély földrajzi, történeti, néprajzi és politikai létezésén túl a magyarok számára erős szimbólum.
A gyakori idealizálás azonban elfedi a mindennapok sokszor fájdalmas valóságát - mondta Varga Benedek, aki szerint a 20. századi székely valóság önmagában, szimbólum voltától függetlenül is minden figyelmet megérdemel.
A formabontó kiállítás fiktív főszereplője Anna, egy fiatal székely lány, aki teherbe esett egy falusi mulatságon, és ez megpecsételi az életét. Bárhogy dönt, megtartja vagy elveteti gyermekét, döntése kihat az egész életére. A tárlat lehetőséget ad arra, hogy az asszony két lehetséges sorsát járja végig a közönség - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége. Kiemelte azt is: Erdélyre érdemes figyelni, mert az erdélyi művészet újításaival, progresszív megoldásaival friss szelet hoz a magyarországi művészetbe és múzeumi életbe is.
Fotó: Bruzák Noémi / MTIA kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tárlata, amely Marosvásárhely után látható Budapesten. 1920 óta ez az első alkalom, hogy külhoni intézmény saját kiállítással mutatkozik be a Nemzeti Múzeumban. A kiállítás egy tucatnyi valós történetből összesűrített fiktív életút két változatát meséli el. A főszereplő Anna, aki 1920-ban születik bele a zárt falusi közegbe, ahol erős társadalmi normák szabályozzák mindenki életét - mondta el Miklós Zoltán, a kiállítás kurátora és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a megnyitó előtti sajtóbemutatón.
Hozzátette: Anna sorsának fejezeteit a tárlat korhű tárgyanyaggal illusztrálja, azonban a középpontban nem maguk a tárgyak, hanem elképzelt használójuk, egy asszony áll. A hagyományos kiállításoktól eltérően nincsenek feliratok, a látogató okostelefonon vagy audioguide-on keresztül követheti, amint a főszereplő egyes szám első személyben elmeséli életének sorsdöntő állomásait. Anna hangját a Magashegyi Underground énekesnője, Bocskor Bíborka adja.
Anna élete kényszerpályára kerül, amikor 17 évesen egy falusi mulatság folyományaként megesett lány lesz. Ezen a ponton a történet ketté válik, és a látogató döntheti el, melyik életutat járja végig. Az elsőben Anna megtartja gyermekét, és hozzámegy egy idősebb férfihoz. A másikban elhajtatja magzatát, majd a falusi közösségből kivetve Kolozsvárra megy cselédnek egy később deportált gazdag zsidó gyáros családjához - emelte ki Miklós Zoltán.
Hangsúlyozta azt is: az egyik ágon Anna a kommunizmus, a kollektivizálás elszenvedőjeként jelenik meg, míg a másikon agitátorként maga is az új hatalmat szolgálja. Azonban mindkét életút a városi blokklakásban leélt magányos öregkorral végződik. Az Anna - Változatok székely asszonysorsra című tárlat csütörtöktől április 29-ig látható a Nemzeti Múzeumban.
Vezető kép: Nemzeti Múzeum
