Pesti Srácok

Tilos lesz megmászni a híres Uluru sziklát Ausztráliában 

Tilos lesz megmászni 2019-től a híres Uluru sziklát Ausztráliában - jelentette be szerdán az illetékes bizottság.

MTI

Az ország egyik legismertebb jelképének számító hatalmas, vörös homokkőből álló sziklatömb sorsáról egy őslakos földtulajdonosokból és kormánytisztviselőkből álló testület döntött. A bizottság elnöke, Sammy Wilson közleményében aláhúzta, hogy az Északi Területen magasodó monolitnak spirituális jelentősége van az őslakosok számára, ami bizonyos korlátozásokkal is együtt jár. Az UNESCO világörökségi helyszínek közé tartozó 348 méter magas Uluru évente nagyjából 300 ezer turistát vonz, annak ellenére, hogy az Ayer Rockként is ismert hegy egy távoli sivatagos területen található Alice Springstől 440 kilométerre délre.

A vidéken élő őslakosok 1985 óta küzdenek az Uluru és környéke lezárásáért. A bizottság most azzal indokolta döntését, hogy a hegyhez látogató turisták immár kevesebb mint 20 százaléka akarja meghódítani a sziklát. A tilalom 2019. október 26-án lép életbe, pontosan 34 évvel azután, hogy az Uluru visszakerült az őslakos földtulajdonosok birtokába. Az Ulurut megmászni próbáló látogatók többsége még mindig ausztrál, utánuk a japánok következnek a sorban. A hegy egyébként többnyire el van zárva a turisták elől a veszélyes időjárási körülmények és kulturális okok miatt.

Az 1950-es évek óta eddig 36-an haltak meg azok közül, akik megpróbálták megmászni az Ulurut, a legutóbbi eset 2010-ben történt. Az áldozatok egy részével a hőség okozta kimerülés, szívroham, vagy zuhanás végzett. A lenyűgöző látványt nyújtó természeti formáció minden valószínűség szerint ötszáz millió évesnél is régebbi. Üledékkőzetek egymásra rakódásából jött létre, ami földmozgások révén került a felszínre. Az Uluru vélhetően egy alacsonyabb hegylánc része volt, a körülötte álló társait az erózió tüntette el. A hegy vörös színét a magas vastartalom adja.

PestiSracok facebook image

Kép: Visit Australia

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.