Pesti Srácok

Egy húszéves zenekar, amely ma is keresi az új utakat – a Roy és Ádám Trió új albumáról beszélgettünk

Egy húszéves zenekar, amely ma is keresi az új utakat – a Roy és Ádám Trió új albumáról beszélgettünk

1998-ban került a zenei köztudatba a Roy és Ádám nevű formáció, mely időközben a teljes jogú taggá vált Csányi Zoltánnal Roy és Ádám Trióvá bővült. Olyan dalokat köszönhetünk a zenekarnak, mint a Csapból is én folyok, a Feketén a hófehér vagy a Csak egy pillanat. A Roy és Ádám Trió most hat év után új albummal jelentkezett. A RÄZ teljesen új utakat keresve lépett előre, keverve a mai modern hangzást a tőlük megszokott tradicionális gitárzenével. A zenekar új lemezéről a frontemberrel, Kohánszky Royjal beszélgettünk.

L.T. - 061.hu

Jó sok időt hagytatok az új album elkészítésére. Mi tartott ennyi ideig? Én inkább úgy mondanám, hogy túl sok időt hagytunk, de így alakult. Valójában szerintem egyikünk sem tudja, mi tartott ennyi ideig. Mondhatnám, hogy mindenki építette a saját projektjeit, hiszen Ádámnak is megjelent egy szóló albuma és én is sokat dolgoztam a Bosky nevű zenekarommal, de ez valójában csak üres kifogás lenne. Valószínűleg, ha valaki az asztalra csapott volna, akkor sokkal hamarabb megcsináljuk az új lemezt. Lehet, hogy efféle szigorú motiváció nélkül kicsit lusták vagyunk.

PestiSracok facebook image

A külön projekteknek mi volt az oka? Hiszen ezt az energiát a Roy és Ádám trióra is fordíthattátok volna. Ha az ember hosszú időn keresztül dolgozik együtt valakivel, vagy valakikkel, akkor előbb-utóbb szeretne kipróbálni valami mást, megtapasztalni, hogy vajon mással hogyan megy a közös munka, vajon egy másik közegben mire képes. Ez nem jelenti azt, hogy nem akarja már az előző zenekart, csak néha jó bővíteni azt a kreatív közeget, amelyben mozog. Egyébként a Roy és Ádám Trió csak a médiából tűnt el, mi ezek alatt az évek alatt is nagyon sokat koncerteztünk.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A zenekar első éveiben rengeteg szerepeltetek a tévékben és rádióban. Később viszont elkerült titeket – ebből a szempontból – a szerencse. Valójában később is szerepeltünk, csak már nem annyit. A Trambulin vagy a Feketén a hófehér idején tényleg állandóan mi szóltunk mindenhonnan. A későbbi lemezeinket nem favorizálta ennyire a média, de azért egy-egy dallal mindig jelent voltunk. Hogy mi volt ennek az oka, nem tudom.

Hat év elég hosszú idő. Hallod a változást a dalokon? Másképp szól a Roy és Ádám most, mint az előző lemez idején? Nagyon másképp, de ez is volt a cél. Nem akartunk ugyanolyan lemezt összerakni, mint hat éve. Mi az a fajta zenekar vagyunk, akik mindig szeretnének valami újat, valamit frisset letenni az asztalra. Nyilván nem „tettük félre a zenekar hangzását”, de nagyon sok modern zenei elemet használtunk, amelytől frissebb és maibb hangzása lett az egésznek.

Nyilatkoztátok is valahol, hogy ezt a lemezt útkeresésnek szánta a zenekar. Ez mindig fontos számotokra? Lehet, hogy túl banálisan hangzik, de valahol mégsem az, hogy lépést kell tartani a világgal. Nem akarunk begubódzni és élvezni, amit eddig elértünk mindig keressük az új utakat. Ma már soundok, hangzásvilágok vannak, amelyek nagyon fontosak. Ezek bárki számára elérhetők, az emberek elvárják, hogy a modern technika része legyen a muzsikának. Attól még a dalnak ugyanúgy jelen kell lenni, egy-egy számnak meg kell állni a helyét akár egy szál gitárral vagy csupán zongorakísérettel is, de az albumra készülő verziókban nem árt ennél többre törekedni. Szerettünk volna egy kis elektronikát, egy kis jó értelemben vett „21 századi soundot” vinni az új lemez dalaiba.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ez volt az első alkalom, hogy producerekkel – Szakos Krisztiánnal és Takács Zoltán Jappánnal – dolgoztatok. Ez is hozzájárult a lemez hangzásához? Mindenképpen. Hat dalt készítettünk Jappánnal és négyet Krisztiánnal. Nagyon érdekes látni, hogy ha egy dal egy producerhez kerül, milyen más eredményt hoz, mennyire átalakul, néha új jelentést nyer. Persze az alkotóknak ilyenkor nagyon kell vigyázni az összhangra, hogy - különösen egy új dal esetében – ne vesszen el az eredeti üzenet, de legtöbbször nagyon jót tesz a szerzeményeknek, ha egy „idegen fül” is belenyúl.

Elégedett vagy a végeredménnyel? Igen. Teljesen más a hangzás, mint a korábbi albumok esetében, de a lényeg természetesen megmaradt. A Roy és Ádám Trió korábbi rajongói most is egészen biztosan első hallásra felismerik a zeneakart. A hangom és a szövegeink stílusa például szinte semmit sem változott.

A szövegek kapcsán: ti azért sosem afféle tingli-tangli popslágeres dalszöveggel álltatok a közönség elé. Változott valami attól, hogy most nem csak te, hanem Ádám és zenekaron kívüli szövegírók is részt vettek a munkában? Alapvetően nem. Itt is csak az tudnám mondani, mint a zene esetében, hogy a szövegnek is nagyon jót tett egy kis vérfrissítés, hogy új személyiséget kapott egy-egy szám, de attól az alapvető jegyek nem változtak.

Miért lett a lemez címe RÄZ ? A zenekar tagjainak a nevéból Roy, Ádám és Zoli. Gondolkodtunk rajta, hogy gyártsunk e hozzá ennél mélyebb ideológiát is, de aztán egészen egyszerűen csak megtetszett.

Most készült a klip a Szex és Budapest című dalhoz. Nagyon jóféle kis budapesti szerelmi reality kerekedett belőle… Regös Ábel rendezte a kisfilmet, Csingun Ádám volt az operatőr, ők mindketten filmesek, ettől nagyon mozis, dokumentarista jellege lett az egésznek. Öt-hat párt választottak a kliphez, közülük hármat az utcán szólított le, mert nagyon valóságos, hiteles, budapesti arcokat szeretett volna bemutatni. Annyira ragaszkodtak a dokumentarista jelleghez, hogy még a dalt sem mutatták meg a szereplőknek a forgatás előtt, nehogy a zene befolyásolja őket. Nagyon jó kis love reailty lett belőle.

Mit hoz a folytatás, a következő albumra majd megint hat évet kell várni? Jövőre 20 évesek leszünk, úgyhogy készítünk egy válogatást, aminek az lesz a különlegessége, hogy szimfonikusra hangszereljük a dalainkat. Turnét is szervezünk, színházakba, művelődési házakba szeretnénk koncerteket szervezni, ahol a hangulat is meg lesz majd ezekhez a szimfonikus átiratokhoz. Nagyon várom már, korábban még nem játszottunk nagyzenekarral, szerintem fantasztikus élmény lesz.

vezető kép: Roy és Ádám Trió Official

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.