Pesti Srácok

Jutalmat kapott a Szeged mellett előkerült arany lelet megtalálója

A Miniszterelnökség nettó kétmillió forintos jutalmát kapta meg Antal Róbert, aki nyáron Szeged határában, gombászás közben talált rá egy bronzkori arany lábvért darabjaira.

MTI

Az elismerést Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára adta át kedden a Móra Ferenc Múzeumban. A politikus kifejtette, hogy a leletek többsége régészeti feltárás során kerül napvilágra, de még mindig szép számmal bukkannak elő muzeális tárgyak földmunkák, mezőgazdasági tevékenység vagy természeti jelenség nyomán, különösen igaz ez az annak idején elrejtett kincsekre. Antal Róbert bejelentése nyomán a lábvért további darabjait már régészek tárták föl, a páratlan lelet megmenekült az enyészettől, és nem sokára a nagyközönség számára is láthatóvá válik a múzeum állandó kiállításában - közölte a politikus.

A több mint száz grammos aranylelet több szempontból egyedülálló, Európában korábban még nem találtak nemesfémből készült bronzkori lábvért A páratlan értékű ötvösmunka formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Krisztus előtti 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető. Európából 30-35 bronz lábvért került elő, ezek közül tíz Magyarország területéről, a Dunától keletre azonban ez az első ilyen lelet. A helyettes államtitkár elmondta, a Miniszterelnökség négy éve felel az örökségvédelmi ügyekért, azóta ez a hetedik alkalom, hogy korábban ismeretlen régészeti lelőhely bejelentőjét jutalmazzák. Nekik köszönhetően bronzkincs, bronzkard vagy agyagedényben elrejtett éremkollekció került közgyűjteményekbe.

Az ünnepségen átadták a közgyűjtemény szakmai elismerését a Tömörkény-díjat is, melyet Sprok Ildikó kapott. Fogas Ottó múzeumigazgató elmondta, hogy Sprok Ildikó több mint 38 éve, 1979 nyarától dolgozik a közgyűjtemény könyvtárában. A szakmai tevékenység, a kollégák munkájának segítése mellett nagyon fontos szerepe van a közgyűjtemény közösségének összetartásában is - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Kép: szeged.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)