Pesti Srácok

A kezdetektől a nemzetközi turizmus kibontakozásáig

A Városliget az 1870-es évektől a második világháborúig a polgári Budapest legnépszerűbb kiránduló és szórakoztató központjának számított. Kezdetben a pestiek kirándulóhelye volt, Buda és Pest egyesülése után a távolabb lakó fővárosiak is látogatták, majd vonzásköre fokozatosan kiterjedt az egész országra, és a nemzetközi turizmus elindulásával a határon túlra is. Népszerűségét és széleskörű ismertségét a 19. század végi nagy kiállítások alapozták meg. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításnak közel kétmillió látogatója volt. Egy évtizeddel később, az 1896-os Millenniumi Kiállítást pedig több mint ötmillióan keresték fel. A történelmi Magyarország legtávolabbi vidékeiről is érkeztek csoportok, a kiállítás alatt rendezett nemzetközi kongresszusokra pedig sokan jöttek külföldről. A 20. század fordulójára alig akadt olyan magyar ember, aki személyes élmény vagy a sajtóhírek alapján ne tudott volna a Városligetről. Mindez megfelelő alapot teremtett, hogy a Liget – múzeumaival, intézményeivel, szórakozóhelyeivel és persze az Állatkerttel – kedvelt turisztikai célponttá váljon.

A két nagy századvégi kiállítás – utazási kedvezményekkel, olcsó szállásokkal, nagylétszámú gyermek- és felnőttcsoportokkal – valóban tömegeket vonzott. De ezek kivételes alkalmak voltak. Ebben az időben még nem beszélhetünk a mai értelemben vett turizmusról. Csak a felső tízezernek nyílt arra lehetősége, hogy rendszeresen hosszabb utazásokat tegyen. Magyarország idegenforgalma a századfordulót követő másfél évtizedben sem volt számottevő. Egyedül a 20. század elejére európai metropolissá fejlődő Budapest vált vonzó célponttá. A fővároson belül pedig szinte kínálta magát az ide utazók számára a kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező Városliget, ahol sorra nyíltak ezekben az években a változatos programokat kínáló, új létesítmények. Ekkor teljesedett ki a sokféle igényt kielégítő, nagyobb vendégszám egyidejű fogadására alkalmas városligeti infrastruktúra. (x)

További információk itt olvashatók.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!