"Külföldön legalább tizenöt évvel fiatalabbak járnak a koncertjeinkre, mint itthon" - Kóbor Jánossal, az Omega frontemberével beszélgettünk

2017. december 28-án a Papp László Budapest Sportarénábanösszegzi az 55 éves fennállását az Omega. A zenekarhoz kötődni sokak számára afféle életforma is lett, a Fan Club buszokat szervez akár 1000 km-re is, nemrég a prágai Károly hídon Omega pólós németek és lengyelek köszöntöttek magyar rajongókat... Most nem kell ilyen messzire menniük, elég elzarándokolni az Arénába. Kóbor Jánossal beszélgettünk.

PZL- 061.hu

Brassótól Prágán át Münchenig sokfelé léptetek fel az utóbbi években. Szinte minden európai várost az idén 55 éves Omega más-más korszakában hódította meg. Mennyiben másabb 2017-ben egy müncheni közönség a kolozsvárihoz képest? Más setlisttel kell előállni nyugaton és kelet-európában? Magyarországon van a legtöbb generációt magába foglaló közönségünk, hiszen itthon már a hatvanas évek elejétől játszottunk, míg a nemzetközi karrierünk tíz évvel később indult. Érdekes módon először Angliában, majd NSZ-ban lettünk ismertek, de aztán már a hetvenes évek közepétől már néhány szocialista ország is megengedte (például NDK, Lengyelország), hogy fellépjünk. A Szovjetunióba persze nem engedtek be bennünket, miközben több hazai zenekar gond nélkül játszhatott ott. Nemzetközi szinten átlagban legalább tizenöt évvel fiatalabbak járnak a koncertjeinkre, mint itthon. Magyarországon a közízlés a hetvenes évek nagy rockzenei bummja után eltávolodott a nemzetközi trendektől. Prágában egy Stones-koncert tele van fiatalokkal, itthon pedig inkább az 50 pluszos közönség jár a klasszikus bandákra… Nyugat-Európában a kezdeti beat-korszakunkat nem is nagyon ismerik, hiszen főleg az Időrabló megjelenése után lettünk igazán népszerűek. Nyugaton sokkal nagyobb elismeréssel fogadták a Szimfóniát, a Rapszódiát és az Oratóriumot, mint itthon.

Viszont meglepő, hogy szinte soha nem játszotok az 1972 és 1975 közötti időszak inkább hard-rockos hangzású felvételeit. Miért?

Az a generáció, amelyik akkor volt kamasz, amikor a négyes és ötös lemezünk megjelent, követeli ezeket a dalokat, de valahogy én ezzel úgy voltam hogy az első három lemez, amit a Piciékkel csináltunk, azok egy eklektikus, útkereső beat zene volt. Volt benne popzene, rock and roll, balladák, keményebb dalok is, változatos, é egyben jó szövegekkel megírt dalok voltak. Szóval, ez egy nagy és jó korszak volt, de ez az indulás periódusa volt. Nekem a Led Zeppelin, a Deep Purple, a Rolling Stones voltak A Zenekarok. Viszont ők olyan jól nyomták a hard-rock hatású dalokat, hogy egy hazai banda még az Uriah Heep színvonalát sem tudja elérni… Aki nem a brit szigeteken született, az talán nem is tud igazán jól hard-rockot játszani. Aztán később kialakultak a kontinensen is remek hard-rock bandák, akik többek között velünk is játszottak, például a Scorpions és Krokus, akik – bár nem britek voltak – de szintén jobban játszották a hard-rockot. És amikor 1973 nyarán meghallottam a Pink Floydtól a

Dark Side Of The Moon

t, nos onnan egyértelmű lett számomra, hogy milyen irányba szeretnénk menni, hogy mi legyen a kiindulópont amitől az Omega elrugaszkodhat, és kidolgozhatja a saját, új világát.

Miért pont az Időrablóval lett nyugaton igazán népszerű a zenekar, mikor bonyolultabb volt, mint az akár a slágeresebb Csillagok útján… Ez volt a baja a Csillagok útján lemeznek! Mert a nyugati közönségnek az Időrablóhoz képest populárisabb lett, a Gammapolis pedig már abszolút slágeresre sikerült. Nálunk viszont pont fordítva történt minden… Bár nagy siker volt itthon is az Időrabló, de némi értetlenség is volt körülötte, aztán a Csillagok útján és a Gammapolis albumok ennél is nagyobbakat ugrottak. Ahogy ott egy árnyalatnyit lefelé jöttünk, úgy itthon ment fel a csillagokba ez a két album.

35 éve tartotta az Omega a nagy sikerű, számos ráadáskoncertet megélt fellépéssorozatát a Budapest Sportcsarnokban. Ezen a koncerten többek között fotózott az undergroundból és Cseh Tamás környékéről is ismert Vető János. Egyáltalán milyen volt a kapcsolatotok a magyar undergronddal? Már csak azért is, mert akkor jelent meg az újhullámos XI-es sorszámú albumotok… Nekünk a hetvenes években a space-korszakunk zenéjéhez nagy szükségünk volt elektronikára, amikor is a szintetizátorok és a szemplerek készítése még gyerekcipőben járt. Viszont összejöttünk a Szalay testvérekkel, akikkel együtt mi 1980-ban már PC-ket alkottunk, és azzal elkezdtünk szekvenszereket, szemplereket előállítani, amikor ezek nemzetközi szinten is újdonságok voltak. Mivel a kinti underground éberen figyelte az elektronika fejlődését, sok német zenekar - például az Ideal - a mi MUSIX rendszerünkkel dolgoztak. Az itthoni underground figyelmét is felkeltették a fejlesztéseink, talán így kezdődött a kapcsolatunk velük.

Nehéz volt akár ezen az 1982-es BS-koncertműsorban összefésülni az újhullámos, korszerű dalokat összefésülni a beat-féle repertoárral? Amikor elkezdődött a space-korszakunk, a beat dalokat nem is játszottunk, a Gyöngyhajó lányt az 1980-as Kisstadion-koncerten játszottuk először, aztán később blokkokba szedtük a különböző stílusú dalokat, és a legutolsó 20-25 évben húztuk egybe sokszor ezekkel a monumentális és szimfonikus hangszereléssel, most egyforma köntösben hallható az egész műsor.

Presserék kiválása után még packázott veletek a Lemezgyár, de korábban is voltak hazarendelések, lásd: makói koncert…stb., Amikor az Időrablóval hihetetlen nemzetközi sikereket értetek el, már azt csináltatok, amit akartatok? El volt ez kissé túlozva, nem volt akkora szívatásban részünk, mint ami a városi legendákban él. Le volt szervezve az ORI-túrné, aminek az első állomása Makó volt, és minden koncertet, amelyet élő szerződés köt, azt le kell játszani. Mi persze abban reménykedtünk, hogy ha valakinek tetszik a zenekar, annak nem lanyhul az érdeklődése… A kinti világban ez nem így ment, gyorsabban pörögtek a dolgok, és minden a pénzről szólt már akkor is. Nem is figyeltek minket különösebben, egyszerűen abban bíztak, hogy majd magától elapad a nyugati népszerűségünk, és hazajövünk.

Az Omega mindig is a leginnovatívabb magyar zenekar hírében állt, számos újítás fűződik a nevetekhez. Lesz-e az Aréna koncerten olyan technológiai újdonság, amitől tátva marad mindenki szája? Mindent vizuálisan állítunk elő, vizuálisan megtervezett színpadkép lesz, a műsor pedig egy best of Omega lesz, az 55 év nem is szólhat másról, de a készülő Testamentum anyagot is bemutatjuk, erős moziszerű filmes hatásokkal. Persze, amióta itt jár a nemzetközi élvonal, mi már nem tudjuk úgy elkápráztatni a közönséget, ahogy 1970-es évek végén…Viszont nem is akarunk semmivel sem elmaradni a nemzetközi színvonaltól. Nem lesz másnap ráadás-koncert, egyetlen alkalom lesz, viszont jövőre tervezünk egy vidéki sportcsarnok turnét, nyáron pedig csinálunk egy afféle ORI-turnét szabadtéri színpadokon, végig a Balaton körül is, de külföldön ettől a turnétól függetlenül is folyamatosan fellépünk.