Pesti Srácok

Rekordáron kelhet el egy elveszettnek hitt Csontváry-mű

Egy csaknem hetven évig eltűntnek hitt Csontváry-festményre is licitálni lehet a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén december 17-én; a közelmúltban előkerült alkotás, az Olasz halász című festmény, 100 millió forintos rekord kikiáltási árról indul a 224 tételt felvonultató aukción a Budapest Kongresszusi Központban - ismertették csütörtökön a galériában tartott sajtótájékoztatón.

MTI

Virág Judit elmondta: Csontváry Kosztka Tivadar eltűntnek hitt remeke mellett számos kiemelkedő alkotás is szerepel az árverésen többek között Tihanyi Lajos Szajna parti látképe és Aba-Novák Vilmos itáliai kikötőt ábrázoló festménye. Összegzése szerint az aukción szereplő 224 tétel 716 millió forintos összkikiáltási ára szintén rekordnak számít. Az aukción több festmény leütési ára is esélyes a 100 millió forintos álomhatár átlépésére.

PestiSracok facebook image

A művészettörténész jelentős pillanatnak nevezte a Csontváry-festmény felbukkanását, mint mondta, a művész mintegy 100 alkotásból álló életművéből alig húsz festmény van magángyűjteményben. Ez a hatodik Csontváry-mű, ami a rendszerváltás óta nyilvános árverésre kerül. Ismertetése szerint a csaknem hetven évig lappangó festményt mindössze egyszer, 1936-ban láthatta a nagyközönség a Fränkel Szalon Csontváry-kiállításán, az utókor mindössze egy fekete-fehér reprodukcióról ismerhette csupán. Mint mondta, Csontváry 1901 körül a Taormina óvárosát keresztül szelő Corso Umbertón végigsétálva négy képet festett, ennek a képciklusnak első stációja az Olasz halász. A hiányzó láncszem felbukkanásával teljessé vált Csontváry képciklusa - tette hozzá.

A szakirodalom hosszú ideig úgy vélte, hogy a festmény 1945-ben orosz hadizsákmányként tűnt el Budapestről. Utóbb derült csak ki, hogy a kép, ami egykor feltehetően a rejtélyes körülmények között New Yorkban 1947-ben meghalt Neményi Bertalan gyűjteményébe tartozott, elkerülte a háborús fosztogatást. A festmény csak 2009-ben bukkant fel ismét, azután évekre ismét eltűnt egy magángyűjteményben. A festmény tulajdonosa most látta elérkezettnek az időt arra, hogy aukcióra bocsássa a művet, amely 160-240 millió forintos becsérték mellett 100 millió forintos kikiáltási árról indul. Ez rekordnak számít a magyar árverések történetében - mondta.

Virág Judit ismertetése szerint a téli árverésen több más remekműre is licitálni lehet, így Tihanyi Lajos 1908-ban Párizsban festett Pont St. Michel című képére is, amely majd száz év lappangás után, 2004-ben bukkant fel a nagyközönség előtt. Szeredi Merse Pál művészettörténész ismertetése szerint a kiérlelt, merész színekkel és még merészebb perspektíva alkalmazásával készült festmény, amely a korai magyar modernizmus, a magyar Vadak korszakának egyik főműve, a francia nagymesterek művei között is előkelő helyen áll. A vászon különleges meglepetést rejteget: a festmény hátoldalán Tihanyi 1907 nyarán Nagybányán festett korai alkotása található: az Ádám és Éva. A festményre 80 millió forinttól lehet licitálni az árverésen.

Az aukció kiemelkedő darabja még Aba-Novák Vilmos monumentális, 1930-ban festett Olasz kikötője. Kelen Anna ismertetése szerint a festmény egyike azoknak a gyönyörű olasz vedutáknak, amelyeket a Római Magyar Ösztöndíj inspirált. A művészt, beutazva egész Olaszországot, lenyűgözte a szikrázó tenger vakító kékje, az olasz élet káprázatos színessége. A temperatechnikával festett munkára 50 millió forinttól lehet licitálni az árverésen.

Virág Judit szerint nem volt még példa a rendszerváltást követő hazai műkereskedelem történetében arra, hogy egyetlen aukción egyszerre három, ilyen kiemelkedő fontosságú remekmű szerepelt volna.

Az aukciós kiállítás december 2. és 16. között tekinthető meg a Virág Judit Galériában.

fotó: blikk.hu/Fuszek Gábor

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.