Pesti Srácok

Rekordáron kelhet el egy elveszettnek hitt Csontváry-mű

Egy csaknem hetven évig eltűntnek hitt Csontváry-festményre is licitálni lehet a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén december 17-én; a közelmúltban előkerült alkotás, az Olasz halász című festmény, 100 millió forintos rekord kikiáltási árról indul a 224 tételt felvonultató aukción a Budapest Kongresszusi Központban - ismertették csütörtökön a galériában tartott sajtótájékoztatón.

MTI

Virág Judit elmondta: Csontváry Kosztka Tivadar eltűntnek hitt remeke mellett számos kiemelkedő alkotás is szerepel az árverésen többek között Tihanyi Lajos Szajna parti látképe és Aba-Novák Vilmos itáliai kikötőt ábrázoló festménye. Összegzése szerint az aukción szereplő 224 tétel 716 millió forintos összkikiáltási ára szintén rekordnak számít. Az aukción több festmény leütési ára is esélyes a 100 millió forintos álomhatár átlépésére.

PestiSracok facebook image

A művészettörténész jelentős pillanatnak nevezte a Csontváry-festmény felbukkanását, mint mondta, a művész mintegy 100 alkotásból álló életművéből alig húsz festmény van magángyűjteményben. Ez a hatodik Csontváry-mű, ami a rendszerváltás óta nyilvános árverésre kerül. Ismertetése szerint a csaknem hetven évig lappangó festményt mindössze egyszer, 1936-ban láthatta a nagyközönség a Fränkel Szalon Csontváry-kiállításán, az utókor mindössze egy fekete-fehér reprodukcióról ismerhette csupán. Mint mondta, Csontváry 1901 körül a Taormina óvárosát keresztül szelő Corso Umbertón végigsétálva négy képet festett, ennek a képciklusnak első stációja az Olasz halász. A hiányzó láncszem felbukkanásával teljessé vált Csontváry képciklusa - tette hozzá.

A szakirodalom hosszú ideig úgy vélte, hogy a festmény 1945-ben orosz hadizsákmányként tűnt el Budapestről. Utóbb derült csak ki, hogy a kép, ami egykor feltehetően a rejtélyes körülmények között New Yorkban 1947-ben meghalt Neményi Bertalan gyűjteményébe tartozott, elkerülte a háborús fosztogatást. A festmény csak 2009-ben bukkant fel ismét, azután évekre ismét eltűnt egy magángyűjteményben. A festmény tulajdonosa most látta elérkezettnek az időt arra, hogy aukcióra bocsássa a művet, amely 160-240 millió forintos becsérték mellett 100 millió forintos kikiáltási árról indul. Ez rekordnak számít a magyar árverések történetében - mondta.

Virág Judit ismertetése szerint a téli árverésen több más remekműre is licitálni lehet, így Tihanyi Lajos 1908-ban Párizsban festett Pont St. Michel című képére is, amely majd száz év lappangás után, 2004-ben bukkant fel a nagyközönség előtt. Szeredi Merse Pál művészettörténész ismertetése szerint a kiérlelt, merész színekkel és még merészebb perspektíva alkalmazásával készült festmény, amely a korai magyar modernizmus, a magyar Vadak korszakának egyik főműve, a francia nagymesterek művei között is előkelő helyen áll. A vászon különleges meglepetést rejteget: a festmény hátoldalán Tihanyi 1907 nyarán Nagybányán festett korai alkotása található: az Ádám és Éva. A festményre 80 millió forinttól lehet licitálni az árverésen.

Az aukció kiemelkedő darabja még Aba-Novák Vilmos monumentális, 1930-ban festett Olasz kikötője. Kelen Anna ismertetése szerint a festmény egyike azoknak a gyönyörű olasz vedutáknak, amelyeket a Római Magyar Ösztöndíj inspirált. A művészt, beutazva egész Olaszországot, lenyűgözte a szikrázó tenger vakító kékje, az olasz élet káprázatos színessége. A temperatechnikával festett munkára 50 millió forinttól lehet licitálni az árverésen.

Virág Judit szerint nem volt még példa a rendszerváltást követő hazai műkereskedelem történetében arra, hogy egyetlen aukción egyszerre három, ilyen kiemelkedő fontosságú remekmű szerepelt volna.

Az aukciós kiállítás december 2. és 16. között tekinthető meg a Virág Judit Galériában.

fotó: blikk.hu/Fuszek Gábor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.