Pesti Srácok

Rekordáron kelhet el egy elveszettnek hitt Csontváry-mű

Egy csaknem hetven évig eltűntnek hitt Csontváry-festményre is licitálni lehet a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén december 17-én; a közelmúltban előkerült alkotás, az Olasz halász című festmény, 100 millió forintos rekord kikiáltási árról indul a 224 tételt felvonultató aukción a Budapest Kongresszusi Központban - ismertették csütörtökön a galériában tartott sajtótájékoztatón.

MTI

Virág Judit elmondta: Csontváry Kosztka Tivadar eltűntnek hitt remeke mellett számos kiemelkedő alkotás is szerepel az árverésen többek között Tihanyi Lajos Szajna parti látképe és Aba-Novák Vilmos itáliai kikötőt ábrázoló festménye. Összegzése szerint az aukción szereplő 224 tétel 716 millió forintos összkikiáltási ára szintén rekordnak számít. Az aukción több festmény leütési ára is esélyes a 100 millió forintos álomhatár átlépésére.

PestiSracok facebook image

A művészettörténész jelentős pillanatnak nevezte a Csontváry-festmény felbukkanását, mint mondta, a művész mintegy 100 alkotásból álló életművéből alig húsz festmény van magángyűjteményben. Ez a hatodik Csontváry-mű, ami a rendszerváltás óta nyilvános árverésre kerül. Ismertetése szerint a csaknem hetven évig lappangó festményt mindössze egyszer, 1936-ban láthatta a nagyközönség a Fränkel Szalon Csontváry-kiállításán, az utókor mindössze egy fekete-fehér reprodukcióról ismerhette csupán. Mint mondta, Csontváry 1901 körül a Taormina óvárosát keresztül szelő Corso Umbertón végigsétálva négy képet festett, ennek a képciklusnak első stációja az Olasz halász. A hiányzó láncszem felbukkanásával teljessé vált Csontváry képciklusa - tette hozzá.

A szakirodalom hosszú ideig úgy vélte, hogy a festmény 1945-ben orosz hadizsákmányként tűnt el Budapestről. Utóbb derült csak ki, hogy a kép, ami egykor feltehetően a rejtélyes körülmények között New Yorkban 1947-ben meghalt Neményi Bertalan gyűjteményébe tartozott, elkerülte a háborús fosztogatást. A festmény csak 2009-ben bukkant fel ismét, azután évekre ismét eltűnt egy magángyűjteményben. A festmény tulajdonosa most látta elérkezettnek az időt arra, hogy aukcióra bocsássa a művet, amely 160-240 millió forintos becsérték mellett 100 millió forintos kikiáltási árról indul. Ez rekordnak számít a magyar árverések történetében - mondta.

Virág Judit ismertetése szerint a téli árverésen több más remekműre is licitálni lehet, így Tihanyi Lajos 1908-ban Párizsban festett Pont St. Michel című képére is, amely majd száz év lappangás után, 2004-ben bukkant fel a nagyközönség előtt. Szeredi Merse Pál művészettörténész ismertetése szerint a kiérlelt, merész színekkel és még merészebb perspektíva alkalmazásával készült festmény, amely a korai magyar modernizmus, a magyar Vadak korszakának egyik főműve, a francia nagymesterek művei között is előkelő helyen áll. A vászon különleges meglepetést rejteget: a festmény hátoldalán Tihanyi 1907 nyarán Nagybányán festett korai alkotása található: az Ádám és Éva. A festményre 80 millió forinttól lehet licitálni az árverésen.

Az aukció kiemelkedő darabja még Aba-Novák Vilmos monumentális, 1930-ban festett Olasz kikötője. Kelen Anna ismertetése szerint a festmény egyike azoknak a gyönyörű olasz vedutáknak, amelyeket a Római Magyar Ösztöndíj inspirált. A művészt, beutazva egész Olaszországot, lenyűgözte a szikrázó tenger vakító kékje, az olasz élet káprázatos színessége. A temperatechnikával festett munkára 50 millió forinttól lehet licitálni az árverésen.

Virág Judit szerint nem volt még példa a rendszerváltást követő hazai műkereskedelem történetében arra, hogy egyetlen aukción egyszerre három, ilyen kiemelkedő fontosságú remekmű szerepelt volna.

Az aukciós kiállítás december 2. és 16. között tekinthető meg a Virág Judit Galériában.

fotó: blikk.hu/Fuszek Gábor

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.