Pesti Srácok

Rekorddal zár a Mikulásgyár

Pénteken este zárja kapuit a budapesti Ötvenhatosok terén felállított Mikulásgyár, amely az előzetes becslések szerint minden korábbi rekordot megdöntve több mint 140 ezer tonna adományt gyűjtött.

MTI

Ebben az évben december elsejétől 22 napon keresztül várta a tartósélelmiszer, ruha, játék, könyv és egyéb felajánlásokat a Mikulásgyár, amely minden eddigi rekordot megdöntött idén: az egy hónap alatt gyűjtött adományok mennyisége mellett ebben az évben állították fel a legtöbb adománypontot, továbbá megdöntötték az egy napon és egy hétvégén összegyűlt adományok rekordját is - mondta el a sajtó képviselőinek Zsolnai Endre, a Mikulásgyár főszervezője pénteken a budapesti Felvonulási téren.

PestiSracok facebook image

A szervező kifejtette, hogy tavaly összesen 137 ezer kilogramm felajánlás érkezett az országos adománygyűjtésre, és bár a véglegeses számot még pontosan nem tudják, a becslések szerint a idén 145-150 ezer kilónyi adománynál fog megállni majd a mérleg. "A két ünnep között tudunk majd végleges számot mondani, amikor a postákról és a vidéki gyűjtőpontokról is megérkezik az összes leadott adomány" - fűzte hozzá.

Zsolnai Endre elmondta azt is, hogy a legtöbben idén is tartós élelmiszert ajánlottak fel a rászorulóknak, de sokan adományoztak játékot, könyvet, tisztító- és tisztálkodási szereket, ruhákat, de volt, aki fenyőfát vagy számítógépet ajánlott fel a leginkább rászorulóknak. Hozzátette: idén is érkeztek a világ számos távoli pontjáról ajándékok, az Egyesült Államokból és Tokióból is. Az adományokat a Magyar Vöröskereszt munkatársai, önkéntesei és a Magyar Posta szállította és szállítja a két ünnep között is a mélyszegénységben élő családokhoz.

Fotó: Ripost/Markovics Gábor

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.