Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Erwin Wurm, Türk Péter és Sam Havadtoy művei a Ludwig Múzeumban

MPMarkovics Péter ‎ 061.hu 2018. január 24. 19:19

Többek között Erwin Wurm, Türk Péter és Sam Havadtoy kiállításainak ad otthont idén a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, amely a Velencei Biennálén a Kultúrgorilla és a Studio Nomád A Szabadság hídja című projektjét mutatja be.

MTI

A Ludwig Múzeum tavaly 17 kiállítást rendezett, amelyekre 78 ezren látogattak el - mondta el az intézmény szerdai budapesti évindító sajtótájékoztatóján Fabényi Julia igazgató, aki kiemelte 287 múzeumpedagógiai programjukat is, amelyeken 6400-an vettek részt. A gyűjtemény 51 műtárggyal gyarapodott 2017-ben, többek között Puklus Péter, Haris László, Hajas Tibor és Natalia LL munkáival - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Fabényi Julia elmondása szerint az év első kiállítása az együttműködésen alapuló művészeti projekteket bemutató, Közös ügyeink című tárlat lesz, majd Rafael Y. Herman izraeli fotográfus, illetve kortárs ukrán képzőművészek munkáiból nyílnak kiállítások. A konceptuális művészet kiemelkedő alakja, a 2015-ben elhunyt Türk Péter első életmű-kiállítása április végétől, a szobrászat műfaji kereteit negyedszázada feszegető, osztrák Erwin Wurm Egyperces szobrok és más művek címmel meghirdetett tárlata júliustól lesz látható.

Sam Havadtoy magyar származású képzőművész New York-i korszakát a gyűjtemény korabeli amerikai darabjai helyezik kontextusba július 13-tól, majd az év második felében egy finn és egy észt kiállítás is várható. Szipőcs Krisztina, a múzeum szakmai igazgatóhelyettese a Közös ügyeink című tárlatról szólva elmondta: a nemzetközi program együttműködéseken alapuló, társadalmilag elkötelezett művészeti projekteket támogat.

A tavalyi év során hét budapesti és vidéki helyszínen valósultak meg a nyertes magyarországi pályázatok, amelyek 25 művész közreműködésével 421 aktív közreműködőt vontak be. Boros Géza, a Ludwig Biennále Irodájának vezetője a Velencei Építészeti Biennále idei magyar kiállításáról számolt be. Elmondása szerint a múzeum pályázatán a Kultúrgorilla és a Studio Nomád A Szabadság hídja - Új horizontok a városban című projektjét választották ki.

Mint emlékeztetett, 2016-ban a főváros a környék infrastrukturális fejlesztése kapcsán lezárta a járműforgalom elől a Szabadság hidat, ennek köszönhetően néhány hétre egy új köztér jött létre. A kiállítás ezt idézi meg, a legfőbb "attrakcióként" pedig a pavilon átriumában kilátó épül, amely a Szabadság hídhoz hasonlóan újszerűen veszi birtokba a történelmi épületet május 26. és november 25. között.

A projekt virtuálisan már szerdától megismerhető lesz a www.biennale2018.ludwigmuseum.hu honlapon - mondta Boros Géza.

Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

Kapcsolódó témák
ludwig múzeum
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.