Pesti Srácok

Február végén mutatják be az Örök tél című filmet

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én tűzi műsorra a Duna Televízió Szász Attila Örök tél című filmjét, amely a szovjet Gupvi munkatáborok elhallgatott világát mutatja be.

MTI

"Huszonnyolc évet kellett várni arra, hogy egy ilyen film létrejöhessen" - emelte ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a filmet bemutató keddi sajtótájékoztatón az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Gulág Emlékbizottság támogatásával készült alkotás létrejöttével "egy olyan film született, amely valóban kinyitja a Gulágról való ismeretek kapuját" és hitelesen mutatja be, hogy mi történt ezekben a kényszermunka-táborokban - emelte ki. Hozzátette: ez a film a történelmi témát nem ismerők számára is befogadható és azonosulásra alkalmas formában dolgozza fel a 2. világháború után elhurcolt több százezer magyar valós történetét. Kiemelte: a Gulág Emlékbizottság legnagyobb volumenű vállalkozása volt az Örök tél elkészítésének 423 millió forintos támogatása.

PestiSracok facebook image

A Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró új történelmi drámája Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novelláját feldolgozva, megtörtént eseményeken alapszik. "Nagyon büszke vagyok a filmre, az alkotótársaimra, és különösen a színészekre, mert az egy külön filmet megérne, amekkora odaadással és elkötelezettséggel játszottak" - emelte ki a rendező. Mint mondta, a forgatás során nehéz volt minden nap szembesülni azzal, hogy ezek a táborok milyenek lehettek a valóságban, és egy idő után rádöbbentek arra, hogy ezt képtelenség bemutatni. Így inkább igyekeztek egy ízelítőt adni abból a pokolból, amelyen a táborokat megjárt nők és férfiak keresztülmentek. Ezt elsősorban szavak nélkül, a főszereplők tekintetével próbálták meg érzékeltetni.

"Ez a legérzelmesebb történet, amit valaha írtam, nagyon igénybevett, mindenféle érzelmet kiváltott belőlem, egy igazi hullámvasút volt" - idézte fel a munkát Köbli Norbert. Mint mondta, megpróbáltak egy jól megközelíthető történetet elmesélni úgy, hogy közben nem színezik ki a valóságot, hiszen végig érezték a munka komoly felelősségét is.

Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak, ám a megszállók marhavagonokba pakolják a falubeli asszonyokat és egy szovjet munkatáborba szállítják őket, hogy ott embertelen körülmények között a helyi szénbányában dolgozzanak. Irén itt találkozik Rajmunddal (Csányi Sándor), aki segít a nőnek túlélni a tábori borzalmakat.

A 2. világháború végén a győztes Szovjetunió katonai és belügyi szerveinek foglyaként kétszázötvenezer férfit és nőt hurcoltak Magyarországról a Gulág és Gupvi kényszermunkatáborokba. Akik évekkel később hazatérhettek a rabságból, nem beszélhettek szabadon a velük történtekről.

A főszereplők mellett a filmben látható mások mellett Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké, Für Anikó és Gáspár Tibor. Az operatőr Nagy András, a vágó Hargittai László, a producer Lajos Tamás és Köves Ábel volt.

Skuta Vilmos fotóművésznek a forgatáson készített fotóiból február végéig látható kiállítás az Uránia Nemzeti Filmszínház galériáján.

fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)