gulág
Így karácsonyoztak a hadifoglyok 1945 Szentestéjén
Visszaemlékezéseik megmutatják: a legnehezebb helyzetben is a legjobbat kell kihozni.
Karácsony Gergelynek Szolzsenyicin nem elég jó? Vajon miért?
Karácsony Gergely támogatja, hogy Navalnijról elnevezett sétány és állandó emlékmű létesüljön a Bajza utcai orosz nagykövetség közelében.
Esterházy János, akit felváltva üldözött a Gestapo, az NKVD és Csehszlovákia – Honi felderítés (Videó)
A XX. századi politikusokról általában nem a mártír szó szokott először eszünkbe jutni, Esterházy Jánosnak mégis ez a közismert jelzője magyar körökben. A magyar és a szlovák történelmet hajlamosak egészen különböző értékítélet alá venni az érintettek, és ennek Esterházy élete, ténykedése az egyik mintapéldája. Számunkra boldoggá avatási eljárás alá vont, tiszteletre méltó személy, a másik oldalnak viszont jogosan elítélt, fasiszta háborús bűnös. Ki volt ő és honnan jött, mi mozgatta és miben hitt? Hogyan válhatott „fasisztává” az, akinek elhíresült mondata szerint „a mi jelünk a kereszt, és nem a horogkereszt”, és akit felváltva üldözött a Gestapo meg az NKVD? Miért lett a meghurcolt politikusból egyházi példakép? Hogyan hatnak máig nemcsak a gondolatai, hanem a személye köré vont politikai játszma is? Molnár Imre történész avatott be minket Esterházy János életének fontos mozzanataiba.
Latorcai Csaba: a kommunizmus generációk tragédiája volt a XX. században
A kommunizmus generációk tragédiája volt a XX. században; kettétört emberi sorsok, befejezetlen életek, egyéni és közösségi tragédiák álltak a rendszer embertelenségei mögött – mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára hétfőn, Budapesten, egy könyvbemutatón.
Alapjogokért Központ: Legkevesebb 700 000 indokunk van arra, hogy soha ne feledjük a kommunizmus rémtetteit
Magyarország egyik vezető elemzőintézete, az Alapjogokért Központ ezentúl kiemelten támogatja a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának munkáját – ezen keresztül pedig a Gulág- és Gupvikutató Intézetet is –, melynek legfőbb célja a hírhedt szovjet táborokba hurcolt magyar százezrek emlékének dokumentálása, megőrzése.
Az emberi pokol legmélye, irodalmi stílusban – Különleges olvasmány Illés György új kötete a GULAG-ról
A XX. század két embertelen borzalmáról, vagyis a bolsevik és a náci terror gyötrelmeiről nem lehet eleget beszélni. Nemcsak azért, mert bizonyos értelemben kibeszéletlen mindmáig ez a két szörnyűség, hanem azért is, mert ha időről-időre felelevenítjük azt, hogy milyen borzasztó dolgokat tudott művelni az ember ideológiai vagy faji alapon, akkor talán elejét vehetjük annak, hogy az iszonyat megismétlődjön. Nagyon fontos, hogy a tényszerűségeken alapuló, nélkülözhetetlen történelmi áttekintések mellett szépirodalmi művek is foglalkozzanak a témával. Ezért tekinthető különleges értéknek Illés György nemrégiben megjelent, „Egy magyar a GULÁGON” című regénye.
Újabb baklövés Márki-Zay Pétertől: ezúttal az auschwitzi haláltábort tévesztette össze a Gulággal
Tragédia mind a kettő, de azért illene nem összekerni az Auschwitzban történteket a Gulág-táborokban történtekkel. Márki-Zay Péternek viszont sikerült, ugyanis a kommunizmus áldozataira az auschwitzi haláltábor képével emlékezett meg.
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Felszabadítás helyett a kegyetlen rabság várt a magyarokra a világháború után – Az Öreg és a Gulag Alapítvány elnöke (VIDEÓ)
A szibériai haláltáborokban kegyetlen rabság és nemi erőszak várt a közel egymillió magyarra, akiket a szovjetek hadifogolyként vagy kényszermunkásnak hurcoltak el a háború végén. Kettétört sorsok, jelöletlen sírok Szovjetunió-szerte. Az Öreg Nagyné Pintér Jolánnal, a Gulag Alapítvány elnökével beszélgetett a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, november 25-én.Ajánljuk még
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Egyszerűen besétált a rendőrségre a tízmilliárdos csalással gyanúsított „Bróker Marcsi”
Nem a hatóságok fogták el, hanem önként adta föl magát tavaly decemberben a „Bróker Marcsiként” ismert, tízmilliárdos csalással gyanúsított karcagi nő Belize-ben – tudta meg a Bors.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
