gulág
A kárpátaljai magyarok szovjet lágerekbe hurcolására emlékeztek
Gyászünnepséggel és félezer fős emlékmenettel emlékeztek meg szombaton Kárpátalján arról, hogy 75 évvel ezelőtt deportálták a sztálini lágerekbe a vidék magyar férfilakosságát a megszálló szovjetek.
Embermentés a szovjet fogolytáborban: Iglói Mihály, aki a rabtársainak is edzést vezetett
Iglói Mihály az egyik valaha volt legnagyobb edzőlegenda a világon. Előbb Iharos Sándorékból nevelt világklasszisokat, majd 1956 után Amerikába emigrálva ott alkotott maradandót. Iglóit nem tartották különösebben tehetséges futónak, de elképesztően keményen edzett, majd kiküldték Finnországba, hogy a legnagyobbtól tanulja el az edzésmódszereket. Sikerült, a harmincas évek végén már remek versenyzőnek számított, civilben pedig közkedvelt testnevelő-tanárként dolgozott. Aztán a szovjet megszállás után elvitték fogolytáborba, ahonnan csak két év után szabadult. Iglói főhadnagy egy 1947-es levél szerint edzéseket vezetett a raboknak, sőt, részt vett abban az éhségsztrájkban, amellyel az embertelen bánásmód ellen tiltakoztak. Rákosiék '46-47-ben propaganda-célból több neves sportolót hazahoztak, végül Iglói Mihály is hazakerült, hogy Iharosékkal meghódítsa a világot.
Halottaink és a Gulág rabjai végre elnyerik igazságukat – Megkapjuk az oroszoktól a közel hétszázezer magyar fogoly kartonját
„Egy háborúnak akkor van vége, amikor az elpusztultakat el lehet siratni” – mondta néhai Menczer Gusztáv egykori Gulág-fogoly arról az évtizedekig elhallgatott, de később is tabusított tragédiáról, amely hét-, de inkább nyolcszázezer magyar embert érintett. Most egy hatalmas lépés történt a múltfeldolgozást, a kollektív megbékélést tekintve, az oroszok december elsejéig átadják a közel hétszázezer magyar hadi- és politikai fogoly azonosító kartonját. Ezt a fantasztikus hírt a Parlamentben jelentették be, ami szimbolikus azután, hogy a szocialista kormányok alatt még beszélni sem beszéltek a Gulágról. Persze pontosan tudjuk, hogy miért. Ahogyan Placid atya mondta „nagyon nehéz az olyan öreg emberekkel mit kezdeni, akik nem brosúrákból ismerték meg a kommunizmust.” A Gulág tragédiáját Magyarok a Gulágon című honlapunkon (Magyarokagulagon.hu) is körbejártuk, az unikális hangfelvételek, interjúk, borzasztó és felemelő történetek most is meghallgathatóak, elolvashatóak.
Túlélni a Gulágot – A megtörhetetlen apa és a múltat kutató fia története
Le lehet győzni a halált? Igen. Parádi József édesapja azok közé a magyarok közé tartozott, akik éveket töltöttek a Gulágon. Optimizmusa, megtörhetetlen keménysége segítette abban, hogy túlélje a túlélhetetlent. Fia, az ismert pszichoterapeuta néhány éve írta meg édesapja történetét, a kutatás közben maga is meggyógyult, megtisztult. A túlélő egyszerre regény és belső utazás, egy kicsit mindenki saját apjára, nagyapjára ismerhet a történetben.
Rétvári: minden tizenkettedik magyart érintett a Gulágra hurcolás
Minden tizenkettedik magyart érintett a Gulágra hurcolás a második világháború végén - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen vasárnap Budapesten.
Ma van a Szovjetunióba hurcoltak emléknapja
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, akik túlélték a Gulág borzalmait. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása.
Varga: A málenkij robot egy volt a magyarságot ért népirtások közül
Adósok vagyunk a málenkij robot minden részletének pontos tisztázásával, hogy kimondjuk, ez egy a magyar holokauszt-rettenetek közül - mondta Varga Mihály szombaton Budapesten, a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja kapcsán. Az Óbudán felállított központi emlékműnél tartott megemlékezésen a pénzügyminiszter kiemelte, több, mint 100 ezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk soha nem tért vissza, de adósok a pontos számadatokkal is.
Viktor Sejnyisz '56-ról: A magyar dolgozók a mi szabadságunkért is harcoltak - Oroszok, akik kiálltak a forradalom mellett
A közvélekedéssel ellentétben nem maradt visszhangtalan az 56-os magyar forradalom és szabadságharc a Szovjetunióban. A kutatók eddig legalább 257 olyan szovjet polgár nevét fedezték fel, akik ellen megtorlást alkalmaztak. Az utolsó 1971-ben született: egy sofőrt marasztaltak el kétsoros rigmusa miatt. Összeállításunkban felidézzük Jurij Anohin művészettörténész, Oleg Csisztyakov dzsesszzenész, Viktor Sejnyisz közgazdász, Irina Verblovszkaja történész, Lukács Matvej Janovics és Vagyim Koszirev tanuló történetét. Ezek Sejnyiszt korabeli szavai: "Nem lehet szabad egy olyan nép, amely más népeket igáz le. A magyar dolgozók a mi szabadságunkért is harcoltak. A szovjet népnek ismernie kell a teljes igazságot Magyarországról!" Meghurcolt szovjetek és neves történészek idézték fel a PestiSrácok.hu-nak az '56-os szolidaritás megpróbáltatásait.
Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – Zárszó harag és részrehajlás nélkül
Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás nélkül írni? Hogyan lehet elhagyni az érzelmeket, indulatokat akkor, ha az ember a Gulágról és az ott szenvedőkről gyűjt anyagokat? Minél mélyebbre ástam magam a borzalmakban, annál inkább tűnt egyre reménytelenebb vállalkozásnak a „kívül maradás”. Ráadásként tudjuk, a felelősök példás büntetése elmaradt, s a témát kutatva azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai napig számtalan közéleti személyiség és történész igyekszik relativizálni a kommunizmus rémtetteit. Erőn felül igyekeztem egy „steril” dolgozatot elkészíteni, ami végül szerencsére nem sikerült, ám kiállta a tudományosság próbáját, s bízom benne, méltó azokhoz, akikről szól. A dolgozatot tematikus részekre bontva adjuk közre, így a PolgárPortál olvasói hétről hétre nyomon követhetik a Gulág magyarországi áldozatainak útját.Ajánljuk még
Hatalmas hajrával megmentettünk egy pontot és a nyolc közé jutottunk! – Női kézilabda-vb: Magyarország–Japán 26–26 (8–7)
Ma csak a küzdőszellem volt dicsérhető, de ez is elég volt a továbbjutáshoz!
Későn ébredt a Várda, Ötvös büntetett, élre állt a címvédő – Labdarúgó NB I: Kisvárda–Ferencváros 0–1 (0–0)
Ötvös Bence tizenegyesével a Ferencváros nyerte a nyáron elmaradt bajnoki meccset.
A címvédő nem bízta a véletlenre, negyedóra alatt eldöntötte a három pont sorsát - Labdarúgó NB I: Ferencváros–Kisvárda 3–0 (3–0)
Negyedóra alatt eldőlt minden érdemi kérdés az Üllői úton.
Csodálatos sikert hozott a küzdeni tudás és győzni akarás - Női kézilabda-vb: Magyarország–Románia 34–29 (18–16)
Hiába a románok fogadkozása, lányaink kiharcolták a nagyon fontos győzelmet.
