gulág
Vallomás a Gulágról: „Apa, rendszeresen üvöltöttél éjszaka álmodban...”
A Gulág, mint jelenség olyan hosszú időszakot jelent a történelemben, hogy kutatása sajnos kiapadhatatlan forrást jelent az ezzel foglalkozó szakemberek számára. Csak Magyarországról annyi embert hurcoltak el a GULAG-GUPVI táborokba több éven keresztül, hogy a mai napig a számadatokat sem tudják egész pontosan meghatározni a történészek. Eközben újabb és újabb megdöbbentő részletek kerülnek napvilágra.
Ma van a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja
Több megemlékezés is lesz ma a fővárosban a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartanak.
A kárpátaljai magyarok szovjet lágerekbe hurcolására emlékeztek
Gyászünnepséggel és félezer fős emlékmenettel emlékeztek meg szombaton Kárpátalján arról, hogy 75 évvel ezelőtt deportálták a sztálini lágerekbe a vidék magyar férfilakosságát a megszálló szovjetek.
Embermentés a szovjet fogolytáborban: Iglói Mihály, aki a rabtársainak is edzést vezetett
Iglói Mihály az egyik valaha volt legnagyobb edzőlegenda a világon. Előbb Iharos Sándorékból nevelt világklasszisokat, majd 1956 után Amerikába emigrálva ott alkotott maradandót. Iglóit nem tartották különösebben tehetséges futónak, de elképesztően keményen edzett, majd kiküldték Finnországba, hogy a legnagyobbtól tanulja el az edzésmódszereket. Sikerült, a harmincas évek végén már remek versenyzőnek számított, civilben pedig közkedvelt testnevelő-tanárként dolgozott. Aztán a szovjet megszállás után elvitték fogolytáborba, ahonnan csak két év után szabadult. Iglói főhadnagy egy 1947-es levél szerint edzéseket vezetett a raboknak, sőt, részt vett abban az éhségsztrájkban, amellyel az embertelen bánásmód ellen tiltakoztak. Rákosiék '46-47-ben propaganda-célból több neves sportolót hazahoztak, végül Iglói Mihály is hazakerült, hogy Iharosékkal meghódítsa a világot.
Halottaink és a Gulág rabjai végre elnyerik igazságukat – Megkapjuk az oroszoktól a közel hétszázezer magyar fogoly kartonját
„Egy háborúnak akkor van vége, amikor az elpusztultakat el lehet siratni” – mondta néhai Menczer Gusztáv egykori Gulág-fogoly arról az évtizedekig elhallgatott, de később is tabusított tragédiáról, amely hét-, de inkább nyolcszázezer magyar embert érintett. Most egy hatalmas lépés történt a múltfeldolgozást, a kollektív megbékélést tekintve, az oroszok december elsejéig átadják a közel hétszázezer magyar hadi- és politikai fogoly azonosító kartonját. Ezt a fantasztikus hírt a Parlamentben jelentették be, ami szimbolikus azután, hogy a szocialista kormányok alatt még beszélni sem beszéltek a Gulágról. Persze pontosan tudjuk, hogy miért. Ahogyan Placid atya mondta „nagyon nehéz az olyan öreg emberekkel mit kezdeni, akik nem brosúrákból ismerték meg a kommunizmust.” A Gulág tragédiáját Magyarok a Gulágon című honlapunkon (Magyarokagulagon.hu) is körbejártuk, az unikális hangfelvételek, interjúk, borzasztó és felemelő történetek most is meghallgathatóak, elolvashatóak.
Túlélni a Gulágot – A megtörhetetlen apa és a múltat kutató fia története
Le lehet győzni a halált? Igen. Parádi József édesapja azok közé a magyarok közé tartozott, akik éveket töltöttek a Gulágon. Optimizmusa, megtörhetetlen keménysége segítette abban, hogy túlélje a túlélhetetlent. Fia, az ismert pszichoterapeuta néhány éve írta meg édesapja történetét, a kutatás közben maga is meggyógyult, megtisztult. A túlélő egyszerre regény és belső utazás, egy kicsit mindenki saját apjára, nagyapjára ismerhet a történetben.
Rétvári: minden tizenkettedik magyart érintett a Gulágra hurcolás
Minden tizenkettedik magyart érintett a Gulágra hurcolás a második világháború végén - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen vasárnap Budapesten.
Ma van a Szovjetunióba hurcoltak emléknapja
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, akik túlélték a Gulág borzalmait. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása.
Varga: A málenkij robot egy volt a magyarságot ért népirtások közül
Adósok vagyunk a málenkij robot minden részletének pontos tisztázásával, hogy kimondjuk, ez egy a magyar holokauszt-rettenetek közül - mondta Varga Mihály szombaton Budapesten, a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja kapcsán. Az Óbudán felállított központi emlékműnél tartott megemlékezésen a pénzügyminiszter kiemelte, több, mint 100 ezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk soha nem tért vissza, de adósok a pontos számadatokkal is.Ajánljuk még
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Magyarország a béke pártján, de hova tart Brüsszel? - Király Nóra és Kiszely Ágnes a Polbeatben
Álljunk ki közösen a migrációs paktum ellen! - Polbeat a Püski könyvesboltban
