A kárpátaljai magyarok szovjet lágerekbe hurcolására emlékeztek
Gyászünnepséggel és félezer fős emlékmenettel emlékeztek meg szombaton Kárpátalján arról, hogy 75 évvel ezelőtt deportálták a sztálini lágerekbe a vidék magyar férfilakosságát a megszálló szovjetek.
Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban tartott megemlékezésen Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak emlékparkja a Kárpát-medencei magyarság egyik központi zarándok- és emlékhelyévé vált.
Nagy tisztelettel hajtunk fejet az ártatlanul elhurcolt nemzettársak emléke előtt, és emlékezünk a szörnyű emberi sorstragédiákra
– mondta. Kárpátalja nemzetiségi és kulturális sokszínűségére utalva a politikus emlékeztetett, hogy ez jelenti a térség egyik legfontosabb értékét; jóllehet a határok és az államok az elmúlt évszázad során többször változtak, az emberek maradtak.
Minden hatalmas megpróbáltatás és veszteségek ellenére vagyunk, létezünk, gyarapodunk és folytatjuk az 1100 éve tartó nemzetépítést
– szögezte le. Hozzáfűzte, hogy ma Magyarországnak, a magyar kormánynak egyik nemzetpolitikai alapelve, hogy minden magyar számít: azok, akik a múltban éltek, a jelenben élők és az eljövendő generációk is. A kárpátaljai magyarság jelenlegi jogfosztott helyzetéről szólva Kalmár kijelentette: el kell fogadni, hogy minden nemzetnek van létjogosultsága; az ukrán nép is sokat szenvedett történelme során. Reményének adott hangot, hogy az ukrán állam visszatér a kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogainak szavatolásához.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a mostani a kerek évfordulók éve a kárpátaljai magyarság számára, hiszen száz évvel ezelőtt csatolták Kárpátalját Csehszlovákiához, 75 évvel ezelőtt szállták meg a vidéket a szovjet csapatok és hurcoltak lágerekbe mintegy 30 ezer kárpátaljai magyar férfit és németeket, és 30 éve alakult meg a KMKSZ. Az elhurcoltak emlékének megörökítése sikerült, mert Kárpátalja 122 településén van emlékműve a sztálini terror áldozatainak; létrejött a szolyvai emlékpark, amelynek 100 emléktáblájára 12 ezer áldozat neve van felvésve. Sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajnában máig nem sikerült hivatalosan rehabilitáltatni a szovjet terror ártatlan magyar áldozatait, ezért a KMKSZ harmadszor szervezett Munkácsról Szolyvára 30 kilométeres, a rehabilitáció követelését nyomatékosító emlékmenetet, amelyen ezúttal több, mint ötszázan vettek részt.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a szolyvai megemlékezés legfontosabb célja találkozni és megérteni az előttünk járók, a múlt üzenetét, emlékezni a kommunizmus egyenlőséget hirdető eszméjének százmillió áldozatára. Tarthatatlannak nevezte a kettős mérce folytatódó alkalmazását a hitleri és sztálini bűnök kapcsán, amely Hitler gyilkosságait elítéli, Sztálinét viszont igyekszik szőnyeg alá söpörni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jacek Bednarczyk
