kalmár ferenc
Az USA komolyan veszi a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatos aggodalmakat? - Egy elhallgatott konferencia tanulságai
Lényegében nem volt eltitkolva az amerikai nagykövetség által még április 26-án rendezett konferencia, hiszen a sajtót bejárta David Pressman nagykövet megnyitóbeszéde, amelyben keményen ostorozta a magyar kormány általa cinikusnak bélyegzett hozzáállását az orosz-ukrán háborúhoz és a békéhez. Ami viszont el volt titkolva, az a konferencia célja, mégpedig, hogy amerikai közvetítéssel közelebb hozza az ukrán és a magyar diplomáciát. Nyilván ebben éppen Pressman beszéde nem segített. Az emiatt némileg ellentmondásossá vált konferencián ugyanakkor több előadó segített rávilágítani az eltérő álláspontok sajátosságaira, a megoldási lehetőségekre. Egyikük, Kalmár Ferenc, aki az magyar-ukrán vegyesbizottság magyar elnöki minőségében vehetett részt a konferencián, portálunknak részletesen beszámolt annak tanulságairól. Ha már a konzervatív sajtót amúgy is elfelejtették meghívni...
Szili Katalin: Kárpátalján is az összefogás jelenti az egyetlen túlélési stratégiát
Az ukrajnai háborús körülmények között a többi nemzetrészhez hasonlóan a kárpátaljai magyarság számára is az összefogás jelenti az egyetlen túlélési stratégiát – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a magyar kultúra napja alkalmából a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) által tartott értelmiségi fórumon.
Kalmár Ferenc: identitás nélkül nincs ember, ezért annak védelme az alapvető emberi jogok közé kell tartozzon (VIDEÓ)
Az identitás nélküli ember, aki nem tudja elhelyezni magát se egyénileg, se közösségileg, olyan, mint a hulló falevél az őszi szélben – fogalmazott portálunknak adott interjújában Kalmár Ferenc. A miniszteri biztost annak a magyar kezdeményezésnek az apropóján kérdeztük, amely szeretné elérni, hogy az egyetemes emberi jogok közé tartozzon a nemzeti identitáshoz való jog. A miniszteri biztos portálunknak azt hangsúlyozta, a nemzeti identitás védelméről, mint alapjogról az ENSZ közgyűlése dönthet, ezért is fontos jelentőségű, hogy annak elnökségét a magyar delegáció adja. Kalmár Ferenc kiemelte: ha az elképzelés megvalósul, úgy az a nemzetközi jogalkotásra és joggyakorlatra is hatást fog gyakorolni, amellyel fel lehet venni a harcot azokkal a politikai csoportokkal, akik „egy embertömeget akarnak létrehozni, az identitással rendelkező, öntevékeny értékrenddel rendelkező emberekkel szemben”.
Bemutatták a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetét
A cél az, hogy a magyar nemzeti közösségek büszkén tudják megélni magyarságukat, nemzethez tartozásukat, jó állampolgárai legyenek saját országuknak, ugyanakkor identitásukat távlatosan meg tudják őrizni – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetének bemutatóján, szerdán, Budapesten.
Szili Katalin: új lendületet kaphatnak a nemzeti kisebbségekről szóló kezdeményezések
Új lendületet kaphat a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Minority SafePack és a nemzeti régiók polgári kezdeményezése azzal, hogy Magyarország adja a V4-ek és az Európa Tanács elnökségét – mondta Szili Katalin, az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton, a Tolna megyei Tengelicen.
A nemzeti kisebbségek kérdésköre lesz az Európa Tanács magyar elnökségének első prioritása
Szili Katalin Strasbourgban, a magyar elnökség előkészítő tárgyalásait követően adott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a nemzeti kisebbségek és a kisebbségvédelem kérdésköre az Európa Tanács május 21-től kezdődő, féléves magyar elnökségének elsődleges prioritása.
Kalmár Ferenc: évtizedes patthelyzetet oldott fel a gyulai magyar–román külügyminiszteri találkozó
Évtizedes patthelyzetet sikerült feloldani Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter múlt heti gyulai találkozóján – derült ki abból az interjúból, amelyet Kalmár Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke adott a Krónika erdélyi magyar napilapnak.
Brüsszelben lehet, hogy nem fogadják kitörő örömmel a nemzeti kisebbségvédelemről szóló magyar javaslatot
Miért kötünk kétoldalú nemzetközi szerződéseket a magyar kisebbség védelmében, ha a szomszédos államok úgysem tartják be azokat? Miért is bíznánk egy identitását kereső Európai Unió brüsszeli bürokratáira az őshonos kisebbségek ügyét? És vajon mi az oka annak, hogy nem örülnek az EU-ban, ha Magyarország megoldási javaslatot tesz le az asztalra? – többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Kalmár Ferenccel, a nemzeti kisebbségvédelem EU-s alapelveit lefektető tervezet társszerzőjével. A miniszteri megbízott elmondta: a megfelelő kisebbségvédelemnek azt a filozófiát kell tükröznie, mely szerint az államnak van határa, de a nemzetnek nincs.
Ajánljuk még