Bemutatták a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetét
A cél az, hogy a magyar nemzeti közösségek büszkén tudják megélni magyarságukat, nemzethez tartozásukat, jó állampolgárai legyenek saját országuknak, ugyanakkor identitásukat távlatosan meg tudják őrizni – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetének bemutatóján, szerdán, Budapesten.
Szili Katalin kiemelte: nagyon fontos, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes uniós tagállamok, társult országok – mint 2017 óta Ukrajna – kisebbségvédelmi joganyagát az Európai Unió elvárásaival, és úgy vélte, fontos üzenete van annak, hogy egy ország – akkor is, ha nem kikényszeríthetőek ezek a szabályok – mennyire tartja be a kisebbségvédelmi joganyagot. Szólt arról is: a könyvsorozat célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. Hozzátette: ebben a kérdésben a legérzékenyebb terület a kárpátaljai magyarság helyzete, illetve az ukrán jogszabályi előírások, az utóbbi években ugyanis számtalan esetben szűkítették a kisebbségi jogokat Ukrajnában, amit Magyarország sajnálatosnak tart. Szili Katalin kifejezte reményét, hogy Ukrajna vissza fog térni ahhoz a kisebbségvédelmi politikához, amelynek mentén az 1990-es években elindult.
Továbbra is fontos a kiállás egymásért, Magyarország a jószomszédság és kooperáció keretében törekszik arra, hogy a közösségeket érintő kérdésekben párbeszéd legyen a két ország között. Erre a párbeszédre mi bármikor készen állunk
– tette hozzá. Szili Katalin előadásában arról is beszélt, hogy az elmúlt 12 évben megtették a fontos lépéseket a nemzet egyesítése érdekében – ez megjelent többek között az alaptörvényben és az állampolgársági törvényben, a határon túliak szavazati jogának biztosításában, és gazdasági támogatást is nyújtottak a határon túl élőknek –, most pedig lehetőség van a finomhangolásra a nemzetpolitikában. Hozzátette: április 3-án az urnáknál is meg kell védenünk, amit a nemzetpolitikában elértünk.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében arról beszélt: a kötet a politika, a tudomány és a közigazgatás közreműködésével jött létre. Mint mondta, nemcsak azért fontos, mert tudományos értéke van, hanem azért is, mert politikai szándékuk van azzal, hogy minél tágabb körben megismertessék a kisebbségek jogait. Jelezte: a kötet hamarosan letölthető lesz a kutatóintézet honlapjáról is. A könyvbemutatón a hallgatóság soraiban ült Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, aki a szerzőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetéshez hozzászólva arról beszélt, mennyire másként gondolkodik a kisebbségek jogairól az ukrán és a magyar fél. Mint mondta, Magyarországon az egyén szabadon dönthet arról, hogyan él kisebbségi jogaival, Ukrajnában azonban az állam dönti ezt el. Kalmár Ferenc megköszönte a szerzők munkáját.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
