Európa stabilitása csak akkor biztosítható, ha a nemzeti közösségek biztonságban élhetnek
Európa stabilitása csak akkor biztosítható, ha a nemzeti közösségek biztonságban, és az európai szubszidiaritás elvét is figyelembe véve, saját önigazgatásban élhetnek – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó egy kerekasztal-beszélgetésen, Sepsiszentgyörgyön.
Nekünk az a dolgunk, hogy ahol alaptalan, jogtalan vádak hangzanak el, ott védjük egymást
– közölte Szili Katalin, hozzátéve, hogy a határon túli magyar közösségek csak így érezhetik biztonságban magukat, így érezhetik, hogy nincsenek kiszolgáltatva a többségnek, az atrocitásoknak. Hangsúlyozta: az európai identitás a nemzeti önazonosságok összessége, Európa ezen kultúrák önazonosságából létezik, ezért is nagyon fontos az őshonos nemzeti közösségek védelme. Emlékeztetett, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján lehetséges az önrendelkezés, és a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne. Aláhúzta: a székelyföldi magyarok nem etnikai autonómiát akarnak, hanem területit, amire számos példa akad.
A magyarok békében akarnak élni mindenkivel, de azt szeretnék, hogy a magyar közösségeknek is jusson annyi jog, mint Európában bárkinek
– mondta. Kiemelten szólt az ukrajnai magyar közösség nehéz helyzetéről, szűkülő jogairól. Emlékeztetett, hogy az őshonos nemzeti közösségek Európa lakosságának 10 százalékát teszik ki, míg a migránsok ennek felét, utóbbiakról mégis sokkal több szó esik az uniós intézményekben, ahogy a genderkérdésről is; a kérdéskezelésben "szívfacsaró a kontraszt". Rámutatott: tenni kell azért, hogy Európa visszanyerje tartását, a nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon.
Kollektív jogok nélkül integrálni egy közösséget asszimilációt jelent
– jelentette ki Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott. Mint mondta, az identitásvédelemhez az egyéni és kollektív jogok is szükségesek. Közölte, hogy "az identitás több, mint néptánc, több, mint nyelv", és példaként az erdélyi német nyelvű iskolákat említette, ahol román gyerekek tanulnak. Kitért az európai kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre, illetve a nyelvi chartára és az ezek betartására vonatkozó jelentésekre az egyes tagállamok esetében, hangsúlyozva, hogy az uniós javítási javaslatok nem kötelezőek, nem kényszeríthetők ki. Ezért dolgozták ki ezek kiegészítésére a tagállamok jogrendjébe beépíthető öt alapelvet – mondta. Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban globális szinten visszalépés történt a kisebbségvédelemben, és az ukrajnai háború nehezíti a helyzetet, nemzetbiztonsági kockázatként láttatja a nemzeti kisebbségeket.
Nem a nemzeti kisebbségek jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a demokratikus jogok hiánya
– fogalmazott Kalmár Ferenc. Az európai történelemoktatásban tapasztalható szélsőségekre is kitért, hangsúlyozva, hogy ennek minél objektívebbnek kellene lennie, minden résztvevő szemszögét figyelembe kell venni.
Kulcsár Terza József erdélyi parlamenti képviselő, az újonnan létrehozott Magyar Polgári Erő ügyvezető elnöke a székelyföldi autonómiastatútum román parlamentbe való kétszeri benyújtását ismertette, hangsúlyozva, hogy bár nem sikerült elfogadtatni, beszéltek róla. A politikusok kisebb incidensről is beszámoltak: a szolgálatos csendőr eltávolíttatta az általuk a Kovászna megyei prefektúra épületére, a Fogolyán Kristóf-emléktáblához kihelyezett koszorú magyar nemzeti színű szalagját. Kulcsár Terza József az MTI-vel közölte: a neves orvos örököse, Szotyori Nagy Áron meghívására érkeztek az épülethez, amelyben az államosítása előtt Fogolyán szanatóriuma működött. A csendőr azzal érvelt, hogy az épületre román állami intézményként nem helyezhetők más országok "zászlói". Szili Katalin az MTI-nek elmondta: Ráduly István prefektus később telefonon elnézést kért a történtekért.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit
