Pesti Srácok

Újjászületik a városligeti Rondó

A Liget átfogó megújítását célzó pályázaton nyertes Garten Stúdió tervei alapján hamarosan a Városliget zöldfelülete jelentősen bővül és minőségében újjászületik, ennek köszönhetően a Liget egykori kapuja, a Rondó is visszanyeri régi funkcióját. A tájépítészeti tervek szerint a parkrész jövőbeli szerepe azonos marad az eredetivel: a sétát, pihenést fogja szolgálni, megújulnak a köríves utak, melyeket zöld szigetek fognak körül, a most hiányos kettős fasora pedig újra teljes lesz. A megújult Rondó egyúttal nagyobb hangsúlyt is kap a Liget Dózsa György úti részén, hiszen ezt a területet körülfogja majd a Néprajzi Múzeum új épülete, ezáltal hangulatos közösségi térként „tér vissza” a Liget régi-új kapuja.

061.hu

A park egykori főbejáratának tengelyében a Városliget megálmodója, Nebbien a Városliget egyetlen geometrikus elmét, a Rondót helyezte el. A Rondó – amely Nebbien tervleírásában Circus vagy Cirque néven szerepelt – egy korzó volt, ahol a parkban tartózkodók egykoron sétálni, lovagolni, kocsizni tudtak. A 80 m sugarú gyepes teret utak vették körül, melyet fasorok és cserjecsoportok szegélyeztek. Legkívül oszlopos termetű nyárfák, majd alacsony cserjék, azon belül pedig cserjékkel kísért lombos fák sora állt. Az eredeti tervben a tervező kilenc félköríves „beharapásban” padokat helyezett el.

PestiSracok facebook image

Az 1880-as évek elején a Rondót átalakították. Az addig nyílt gyepes parkrész közepét a Városligeti fasor tengelyének folytatásában áttörték egy sétánnyal, amelyre merőlegesen még két sétányt terveztek. Továbbá intenzíven fenntartott virágágyakkal, majd szökőkúttal alakított kertrésszé fejlesztették, így ezek a szerkezeti megoldások teljes mértékben átalakították egykori funkcióját, térszerkezetét, látványát. A Rondó így sétánnyá és pihenőhellyé alakult át.

Az egykori Rondó tervrajza

A 20. század közepén Sztálin tiszteletére felállított szobor és a kialakított tér következtében a Rondó szerkezete jelentősen megváltozott. Kivágták az idős fákat, megcsonkították az úthálózatot és az ebből a területből elvett szakaszon állt a Sztálin-szobor talapzata. A BNV ideje alatt a parkrész szinte felismerhetetlen állapotba került, az utakat és kiültetéseket felszámolták, gyepes tér alakult ki, a Rondót határoló fasorok pedig a környező fatelepítésektől elvesztették karakterüket. A parkrész a közelmúltban is változott, 2006-ban az 56-os emlékmű került ide.

Annak ellenére, hogy a Rondó eredetileg a Városliget egyik meghatározó eleme volt, szerkezetében pedig egyik legjobban megőrzött történeti eleme a parknak, napjainkra elveszítette egykori szerepét. A Városliget megújításához kapcsolódó tervek szerint jövőbeli funkciója az eredetivel lesz azonos: a sétát, pihenést fogja szolgálni; visszaállítják a köríves utakat, melyeket zöld szigetek fognak majd körül. A Rondó kettős fasora jelenleg hiányos, éppen ezért a jövőben a fasorokat is kiegészítik majd. A belső gyepes körének helyreállítása az egyik legfontosabb feladat, továbbá rekonstrukcióként visszaállítanak a korábbi kilenc félköríves „beharapásból” hetet, padokkal, cserjékkel, amely karakteres kialakításával meghatározó eleme volt és lesz a terület belső zónájának.

A rondó körüli parkterület megújítása szintén a történeti elrendezésen alapul. A belső parkterület felé eső részeken nagy összefüggő, tojásdad alakú zöldfelületi egységeket hoznak létre, melyek között stabilizált szórt burkolatú sétatér rendszer található. A zöldfelületi egységek viszonylag nagy alapterületűek, nagyságuk 2-3000 m2 –től akár 9000 m2-ig is terjedhet, jellemzően az intenzív lombkoronaszint mellett alacsony talajtakarók, gyepszinti évelők alkotta növényzet jelenik majd itt meg, míg a naposabb részeken gyepfelületet alakítanak ki. Fontosnak tartjuk, hogy a tájékozódás megkönnyítésére a szabad átlátást a cserjeszint ne akadályozza. Természetesen ezeket a viszonylag nagy egységeket keskenyebb és szabadabb vonalvezetésű sétautakkal határolják el.

Kép: Liget Projekt

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.