Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - 70 éve ölték meg Mahátma Gandhit

Hetven éve, 1948. január 30-án gyilkolta meg egy fanatikus hindu merénylő Mahátma Gandhit, az indiai történelem egyik legnagyobb hatású személyiségét. A hírt barátja és harcostársa, a független India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru e szavakkal jelentette be: "Kihunyt életünk fénye, sötétség van mindenhol, s én nem tudom, mit és hogyan mondjak nektek. Nemzetünk atyja, Bapu nincs többé".

MTI

Mohandász Karamcsand Gandhi 1869. október 2-án született a nyugat-indiai Porbandarban, apja az ottani kis hercegség főminisztere volt. Hindu neveltetésben részesült, de hatott rá az erőszakmentességet és toleranciát hirdető dzsainizmus is. Alig 13 évesen megházasították, a hatvankét évig tartó frigyből öt fiú született. Szülei 1888-ban Londonba küldték jogot tanulni, itt anyjának tett ígérete szerint hű maradt vallása előírásaihoz, az angol szokásokban való megmártózása kimerült pár kísérletben, például táncórákon való részvételben. 1891-ben tért haza, de az ügyvédi praxisra nem érezte magát alkalmasnak (a tanúk kikérdezése megviselte), ezért kérvények írásával kereste kenyerét.

PestiSracok facebook image

1893-tól Dél-Afrikában élt, az ott élő nagyszámú indiai bevándorlót, olykor őt magát is ért atrocitások, megaláztatások nyomán a faji megkülönböztetés ellen kezdett küzdeni. Amikor 1906-ban a brit hatóságok egy megalázó rendeletet adtak ki, a Gandhi vezette indiaiak a megtorlást is vállalva tiltakoztak - sikerrel, az erőszakmentes ellenállás, a szatjágraha eredményeként a rendeletet 1914-ben visszavonták.

Gandhi a következő évben tért haza. A politikai életbe 1919-ben kapcsolódott be, amikor a brit hadsereg Amritszárban fegyvertelen tüntetők közé lőtt és több száz embert mészárolt le. 1920-ban a függetlenségi mozgalom és a Kongresszus Párt vezetője lett és fegyvertelen harcot, "együtt nem működést" hirdetett a gyarmatosítókkal szemben. Hívei polgári engedetlenségbe kezdtek, bojkottálták a brit intézményeket és árukat. 1922-ben hat év börtönre ítélték, s két évet töltött a rácsok mögött. Ezalatt pártjában szembekerültek a hinduk és muzulmánok, akik később kiváltak és saját szervezeteket alakítottak.

Gandhi 1930-ban a sóadó ellen tiltakozva nagy tömeg kíséretében 400 kilométert gyalogolt a tengerhez, hogy híveivel sót nyerjen a vízből. A mozgalom nyomán 60 ezer ember került börtönbe, de a sólepárlást 1931-re engedélyezték. Több alkalommal folytatott éhségsztrájkot, például az erőszak és az érinthetetlenek diszkriminációja ellen, s célját végül mindig elérte.

Pártjával is vitákba keveredett, 1934-ben le is mondott tisztségeiről, mert szerinte vezetőtársai az erőszakmentességet csak eszköznek tartották. Azzal sem értett egyet, hogy a párt a második világháború idején az autonómia reményében támogatta a briteket. Azt sem tudta megakadályozni, hogy az 1947-ben kivonuló britek birodalmuk egykori ékköve helyén a hindu-muszlim ellentétre játszva gyarmatukat két részre, a hindu Indiára és a muzulmán Pakisztánra osszák fel. A két közösség között véres zavargások robbantak ki, 15 millió ember kényszerült otthona elhagyására.

Az egység elvesztését tragédiaként megélő agg politikus a függetlenség kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni, csak annyit mondott: "kiszáradtam". Gyalog járta a falvakat, a menekültek segítésére, a sebek gyógyítására törekedett, ezért mindkét fél részrehajlással vádolta. Mivel a szó nem használt, 79 évesen ismét böjtbe kezdett, s ennek hatására a zavargások megszűntek.

Gandhi életét egy hindu fanatikus, Nathuram Godse golyója oltotta ki 1948. január 30-án, amikor éppen egy imádságra tartott. (A megbánást nem mutató merénylőt és társát halálra ítélték és 1949 novemberében kivégezték.) Gandhi hamvait hindu szokás szerint több urnába osztották szét, a hamvasztás helyszínén álló síremlékén állítólagos utolsó szavai: Hey Ram, vagyis az Ó, istenem olvashatók. Gandhi már életében kiérdemelte a Mahátma, vagyis a Nagy Lélek nevet, amelyet a világhírű író, Tagore adott neki.

Családja kérésére halála hatvanadik évfordulóján hindu szokásoknak megfelelően a hamvakat a tenger fölött szórták szét. Mahátma ma is India legjobban tisztelt fia, aki bírálhatatlannak számít, emlékhelyét zarándokok tömege keresi fel. Életéről Richard Attenborough rendezett filmet Ben Kingsley főszereplésével.

Fotó: NewsEastWest.com

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.