Pesti Srácok

Budapest Fotófesztivál - Másfél hónapig a világ legjobb fotóival lesz tele a főváros (TOP5 kiállítás)

Immár második alkalommal, február 28-án ismét elstartol a főváros egyik legkiemelkedőbb fotós seregszemléje, a Budapest Fotófesztivál. A számos kiállítással operáló fesztivál célja, hogy Budapest pezsgő fotográfiai központtá, tájékozódási ponttá váljon, valamint az, hogy a kortárs és a klasszikus magyar, valamint a nemzetközi fotográfia értékeit, újdonságait bemutassa. A 061.hu most kiválasztott öt olyan kiállítást, amelyek bizonyára felkerülnek a fotózás szerelmeseinek a bakancslistájára.

061.hu

1.Sztárfotós a filmtörténelem legnagyobb pillanatival

PestiSracok facebook image

2017-ben a Magnum fotóügynökség egyik legismertebb fényképésze, Alex Webb volt a fesztivál sztárkiállítója. Idén Sandro Miller amerikai fotográfus alkotásait nézheti meg a nagyérdemű a Műcsarnokban. A február 28-án nyíló Malkovich Malkovich Malkovich: Tisztelet a kamera mestereinek című kiállítás – amely egyébként a Budapest FotóFesztivál nyitóeseménye – Sandro Miller és John Malkovich világhírű színész projektje.

John Malkovich és Sandro Miller Forrás: cyclopsblog.com

Ezekkel a fantasztikus fényképekkel színész és fotográfus korántsem hagyományos módon hajt fejet a fotó- és filmtörténet nagyjai előtt. A Malkovich Malkovich Malkovich című kiállítás olyan ikonikus művészek előtt tiszteleg, többek között, mint a mozgóképi feszültségkeltés mestere, Alfred Hitchcock, a pop art híressége, Andy Warhol vagy a portréfénykép műfajának egyik élő klasszikusa, Annie Leibovitz. Sandro Miller – „Sandro”, ahogyan ismerik – bő három évtizede meghatározó alakja az amerikai fotográfiának. Sztárok fényképésze, akinek divat- és reklámmunkái számos híres nagy cég kampányát fémjelezték, művészi projektjeit pedig kilenc albumában adta közre eddig. Közte és Malkovich között hosszú évek óta munka- és baráti kapcsolat szövődött, nemcsak fényképeket, de több kísérleti kisfilmet is készítettek már együtt.

Annie Leibovitz: Meryl Streep valamint Sandro Miller: John Malkovich

2. Sötét-szimbolizmus, portugál líra

A Paulo Nozolino és José Manuel Rodrigues munkáiból összeállított válogatás Láthatatlan városok címmel a modern portugál fotográfia lírai narratíváját mutatja be. A Portuguese Center of Photography gyűjteményéből kiállított 39 fekete-fehér és színes fotográfiát, a portugál szépirodalom kiemelkedő alakjának, Al Berto lírai szövegei kísérik. A kiállítás a fesztiválközpontnak kinevezett Budapest Photo Galériában látogatható.

Paulo Nozolino a kortárs portugál fotográfia központi alakja, sötét-szimbolizmusa a nagyvárosok magányos világával, a modern társadalom elszigetelő, destruktív jelenével szembesíti a nézőt. Éles kontrasztok, vakító fények és fekete színek személyes útinaplójának képi jegyzetei. José Manuel Rodrigues munkáinak fókuszában szintén a szimbólum világa áll, az idő és időtlenség aspektusa, a változó természeti tájkép és a szépség fogalmának kérdései, a látható és láthatatlan összefüggései.

A Camões Intézet célja a portugál nyelv, kultúra, történelem és irodalom népszerűsítése a kulturális terület helyi képviselőinek együttműködésével. 2018-ban a Camões Intézet budapesti jelenlétének 20. évfordulóját ünnepli.

Paulo Nozolino: Punto Fijo

Megnyitó: 2018. március 2. 18:00 óra, a kiállítás március 31-ig látogatható.

A fesztiválközpontba a kiállítás mellett számos előadás lesz, mint például a Pictorial Collective, a magyar fotóriporterek csoportjának vagy épp a Fortepan bemutatkozása. A részletes programért kattints IDE!

3. Téglák és emberek

A HUMAN, Kudász Gábor Arion legújabb sorozata, amelyet 2015-ben Robert Capa Fotográfiai Nagydíjjal tüntettek ki. Az emberi lépték vizsgálatára vállalkozik egy közismert és banális tárgyon keresztül. A Wienerberger téglaipari nagyvállalattal együttműködésben magyar, román és bolgár téglagyárakban és a közöttük megtett úton fényképezett két nyáron át. A téglát az ember léptékének, ember és technika szimbiózisának szimbólumává emeli. A kiállításon a fotósorozat eddig be nem mutatott darabjai is láthatók lesznek. A kiállítás a 11. kerületi Faur Zsófi Galériában látható március 12-ig.

4. Csöndesen

A Budapest FotóFesztivál hagyományteremtő szándékkal minden évben közös gondolkozásra és alkotásra hívja a művészeket egy-egy klasszikus fotográfiai műfajban, kortárs magyar fotográfusok segítségével bemutatva, hogyan is viszonyul a hazai közeg az adott műfajhoz. A Csöndesen című nyílt pályázati felhívásra több száz pályamű érkezett, amelyekből a kurátorok (Somosi Rita és Szarka Klára) választották ki a tárlat anyagát. A kiállítók között a kortárs magyar fotó megannyi irányzata és korosztálya képviselteti magát megmutatva a magyar fotóművészet színes gazdagságát és a több évszázados képzőművészeti múltra visszatekintő csendélet műfaj izgalmas aktualitását.

A műfaj fejlődéstörténete során hosszú út vezetett a táblaképek hátoldalától a polgárság státuszszimbólumává és autonóm területté válásig. A természet iránt megnyilvánuló újfajta érzékenység meghatározó momentum volt: az alkotók hol aprólékosan részletező, hol a látványt leegyszerűsítő kompozíciók formájában közelítettek a témához. A csendélet a valóság élethű és részletes visszaadása mellett jelképek, szimbolikus utalások formájában tette lehetővé a rejtett tartalmak közlését. A halott természet ( natura morta) vagy a csendes / mozdulatlan élet ( still life) kifejezések a csendélet tág értelmezésének különböző megközelítéseit tükrözik. A Kiscelli Múzeumban berendezett kiállításon a klasszikus csendélet ismert ikonográfiai típusaiból kiindulva vizsgáljuk a kontextus és változó jelentéstartalmak összefüggéseit, a narratíva kibontási lehetőségeit, valamint az objektív és szubjektív megközelítések vizuális leképezéseit. A kiállítás megtekinthető április 6. és június 24. között.

Herczeg Eszter és Bohus Réka munkái

5. Portrék és bevándorlók a Fugában

A belvárosi FUGAban a Budapest Fotófesztivál égisze alatt két tárlat is fut majd. A Mondd el. Portrék a kortárs fotográfiábanmárcius 18-ig lesz látható. A Marge Monko sorozatából kölcsönzött cím a fotográfia mint pszichoanalitikus módszer szerepét hangsúlyozza: a jó portré meglepi, sőt megdöbbenti az ábrázolt személyt, mert valami újat jelenít meg róla. A bemutatott portrék alkotói számára a fotográfia nem csak a fotóalany, hanem önmaguk megismerésének is eszköze. „Az emberi arc korának leghűbb dokumentuma” – írja Birgit Püve az egyik sorozatának kísérőszövegében. A kiállításon látható emberi arcok történelemről, identitásról, emlékezetről, emberi viszonyokról és a globalizációról mesélnek.

Fotó: Vörös Szilárd
Molnár Zoltán Zöldhatár című fotói március 7-tól március 26- ig lesznek a Fuga vendégei. A 2015 óta Európába áramló szíriai, afgán és pakisztáni bevándorlók tömegei alaposan fölkavarták a politikai életet és heves vitákat gerjesztettek. A jelenleg Európába érkezők azonban csak a legújabb hullámai annak a második világháború óta tartó menekültáradatnak, amelynek során Európa lett a világ bevándorlói egyharmadának az új otthona. Mára a kontinensen született, de idegen gyökerekkel rendelkezők aránya megközelíti az Egyesült Államokban élő, hasonlóan idegenből származó állampolgárokéit. Molnár Zoltán végigutazta Kelet-Európa határait, hogy képekben mutassa meg a határvidék történeteit – Szerbia és Magyarország, Ausztria és Szlovénia, valamint Magyarország és Horvátország határterületein fotózott, emellett képeket készített egy elhagyott belgrádi vámházban, valamint Budapest utcáin.
151130 SCN 003

Tavalyi beszámolónkat a Budapest Fotófesztiválról itt nézheted meg.

Vezető kép: Kocsány Kornél/ BFF Facebook

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.