"Egyedi üvegablakok védelmét nem szabad jelezni a nagyközönségnek, mert felkelti a műtárgytolvajok figyelmét" - Bolla Zoltánnal, A magyar art deco építészet II. szerzőjével beszélgettünk

Nemrég jelent meg Bolla Zoltán nagyszabású, a hazai art deco építészetet feldolgozó, A magyar art deco építészet II. című gazdagon illusztrált munkájának második kötete. A hiánypótló, és nagy közönségsikert arató munkáról a rejtőzködő szerzővel beszélgettünk.

PZL - 061.hu

Az nyilvánvaló, hogy az art deco építészete megihlette a vonat- és autótervezést, de volt-e olyan, hogy valami fordítva történt? Pontosabban az áramvonalas óceánjárók formai részletei inspirálták az ún. áramvonalas (streamline) építészetet, és később – innen a név – a légikikötőket, a formatervezést: köztük az autók, repülőgépek és a hétköznapi tárgyak, pl. rádiók formáját.

A kertvárosi alsóközéposztálybeli art decó meddig maradt fenn az ötvenes években, mikor csúszott bele az ún. sátortetős szocializmusba? Volt itt egy olyan vízválasztó, ahogy az volt 1945. Szóval: esetleg 1956 után már teljesen eltűnnek ezek az art decós zászlótartós, és egyéb ornamensek ezekről a sátortetős vázakról? Az 1930-as évek végén kezdett modernizálódni a külvárosi- és falusi családiház építészet, de már ekkor léteztek sátortetős magánházak és már ilyenkor is gyakorlatiasságból elfogadták a dísztelenséget. 1956 előtti és utáni pár évben még lehet találkozni külvárosi és kisvárosi közösségi építészetben a lépcsőzetes oromfalakkal. 1960, a kádári későmodern („szocmodern”) építészet már semmi dekoratív jelenséget nem tartalmazott az 1945 előtti korszakból.

Mit lehet tudni az art deco épületek anyagminőségéről? Sok ház a gazdasági válság kellős közepén épült, előfordulhat, hogy gyengébb minőségű betonból, esetleg rosszabb fából készültek a nyílászárók? Van erre vonatkozóan általános tapasztalat? Ilyen ismereteim nincsenek, Magyarországon erőteljes a vakolatarchitektura hagyománya, mely mindent eltakar. Feltételezhető, hogy az akkori érdekvédelmi szervezetek jobban kiszűrték a kontár kivitelezőket. Lehetséges, hogy ezeket az épületeket is elkészültük után 100-120 év múlva érdemes tatarozni, akárcsak a szecessziósakat.

Volt-e olyan, hogy a te könyvedre hivatkoztak bizonyos ingatlanos hirdetések, és ettől megnőtt volna a forgalmi értékük? Egyelőre még nem találkoztam ilyen hirdetéssel. De ami késik, az nem múlik szerintem. (Nevet)

Van-e benned olyan típusú aktivitás, hogy bemész egy-egy önkormányzathoz, és felhívod a figyelmet néhány pusztuló értékre, vagy te csak dokumentálsz? Inkább ha egy médium felkér hozzászólásra a témában, akkor igyekszem felhívni a figyelmét egyedi ritkaságokra. Volt, hogy már két, eddig ismeretlen szecessziós Medgyaszay és Vágó József épületeket jeleztem a helyi önkormányzat és a laikus tulajdonosok felé. Egyedi színes üvegablakok védelmét pl. nem szabad jelezni a nagyközönségnek, mert felkelti a műtárgytolvajok figyelmét, különösen, ha az alkotás Róth Miksáé.

Volt-e esetleg egy-egy kisvárosi art deco háznál olyan, hogy azt mondtad: a fősodortól messze, szinte teljesen sajátos új irány jött létre az art decón belül?

Kaposvár és falvai környékén jellemzőek a cikk-cakk profilozású vízszines vakolatsávok az ablakok körül, ez volt az egyetlen regionális jellegzetesség, de egyedi, helyi irányról nem beszélhetünk ezen esetben a magyarországi art decón belül, lévén nem kiforott és tartós jelenséggel találkoztam.

Hol húzódik a határ, amikor már megkapja egy ház azt art deco billogot, és hol van az, amikor csak inkább utal rá, vagy csak egy-egy részletében az. Szóval, mikor képződik meg az art deco minőség? Például ott van a könyvedben a Vas megyei részben egy szombathelyi épület (49-es számú) Hunyadi János utca 23. Szóval, nekem nem biztos, hogy feltűnt volna, hogy az art deco…. Egy épületen egy art decó részlettől (pl. kapuzat) az épület még nem lesz azonnal art deco épület is egyben. Van amikor az épülettömeg továbbra is konzervatív, vagy pl. modernista. Az általad említett szombathelyi épület igencsak hangsúlyos téglasávozással akarja oldani a modern építészet unformizáló egyszerűségét – de ez már kiút is egyben a dekorativításból, az utolsó engedmény a részletek esztétikájának.

Vannak-e sajátosságai az art decón belül a revizionizmus illetve a turanizmus megjelenésének az építészetben? Inkább az iparművészetben, pontosabban az épületszobrászatban lelhető ez fel az újbudai Eszék és Szabolcska Mihály utcákban.

Felteszem zászlótartóból és akár országzászlóból is lényesen több állt rendelkezésedre. Komplett kiosztás volt a fejedben, tudtad, hogy kb. mi fér bele, vagy menet közben szép lassan estek ki az újabb és újabb képek helyhiányra hivatkozva? Sok mindent fejben tartottam, de mellette csoportosított, kategorizált táblázatot is vezettem a bemutatni vágyott épületekről és részleteikről, hogy azért átlássam őket. A terjedelem adott volt (282. oldal) és nagyjából tudtam, hogy mely fejezetre mekkora terjelmet szánok. Olyan ez, mint gyerekként évről-évre megtanulni és rutint szerezni, hogy egy étel végeztével minden egyes falattal egyszerre fogyjon el a hús és a köret. Amúgy 1% maradt ki csak a könyvből, jól tudtam beosztani.