Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Hamisítvány a Münchenben őrzött Waldseemüller-világtérkép

‎ 061.hu 2018. február 16. 06:05

Hamisítványnak bizonyult a müncheni Bajor Állami Könyvtárban őrzött 16. századi világtérkép, amely annak idején először tüntette fel az újonnan felfedezett amerikai kontinenst.

MTI

A térképről eddig úgy vélték, hogy azt maga Martin Waldseemüller német térképész (1470-1522) készítette 1507-ben. Ám az újabb szakértői vizsgálatok szerint az nem az eredeti Waldseemüller-világtérkép, hanem egy 1960 előtt készült másolata az amerikai Minnesotai Egyetem könyvtárában őrzött eredetinek - jelentette be csütörtökön a bajor könyvtár. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie's londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.

Mindkét térkép vizsgálata nyomán megállapították, hogy azok az amerikai térkép másolatai. Az árverésről visszavonták a tételt. Az 1507-ben készült Waldseemüller-térkép történelmi nevezetessége az, hogy ez az első ismert dokumentum, amely bemutatja az újonnan felfedezett amerikai kontinenst, és Amerikaként tünteti fel annak nevét. A fametszeten az America elnevezés a világtérképnek Dél-Amerikát ábrázoló részén látható. Martin Waldseemüller az olasz Amerigo Vespucciról nevezte el a kontinenst, mert azt hitte, hogy ő és nem Kolumbusz Kristóf fedezte fel azt. A Waldseemüller-térképről eddig úgy vélték, hogy hat ismert nyomata van.

PestiSracok facebook image

Kép: Wikimedia

Kapcsolódó témák
waldseemüller
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.