Pesti Srácok

Különlegesen művészi, 1800 éves mozaikot találtak Izraelben

Különösen magas művészi színvonalú, 1800 éves mozaikot találtak egy cezáreai ásatáson Izraelben - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet csütörtökön.

MTI

A feltárást végző szakemberek szerint egy jómódú ember házát díszíthette egykor a rendkívül gazdagon mintázott, négyzetméterenként mintegy 12 ezer mozaikdarabot tartalmazó, tógás férfiakat ábrázoló mozaikkép. Mellettük egy görög feliratot is tartalmaz az időszámításunk szerinti 2-3. században, a római korban készült alkotás.

PestiSracok facebook image

"A színes, különösen jó minőségű mozaik nagyobb, mint 5x3,5 méter. Három figura látható rajta, színes geometriai formák, és egy hosszú görög felirat, mely megsérült, amikor a bizánci korban felhúztak fölé egy épületet" - mesélte a lapnak az ásatásokat vezető egyik régész, Peter Gendelman.

"A képen látható, tógát viselő férfiak egyértelműen magas társadalmi státuszúak voltak: a középső alak szemből látható, s a két oldalsó figura feléje fordul. Ha a mozaik egy gazdag otthon része volt, akkor a tulajdonosokat mutathatja, ha középületet díszített, akkor az adományozót vagy a város vezetőjét ábrázolhatja" - tette hozzá a szakember.

Az ásatást az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közösen végzi a Természetvédelmi és Nemzeti Parkokkal, és egy új sétány kialakítása és egy kereszteskori híd helyreállítása miatt került sor a munkálatokra. Az építkezés teljes költsége vérhatóan százmillió sékel (mintegy hét és félmilliárd forint) lesz, amit az Edmund de Rothschild alapítvány és a Cezáreát fejlesztő szervezet közösen finanszíroz.

A régészek rábukkantak egy hatalmas épület egy részére is, amely a bizánci korban, 1500 évvel ezelőtt állhatott. A kutatók szerint valamiféle szabadidős, szórakoztató és üzletközpont lehetett. A mozaikpadló az épület alatti rétegben volt, s egy több száz évvel korábban készült ház része lehetett.

Az IAA szakemberei jelenleg azon dolgoznak, hogy a mozaik részei a helyükön maradjanak és ne vesszenek el, s újratervezik a híd helyreállítását annak érdekében, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váljék a mozaik. Cezáreát, a kor egyik jelentős földközi-tengeri kikötővárosát a harminchét évig, i. e. 37-től i. sz. 4-ig uralkodó I. Heródes király hozta létre, és nevezte el Augustus Caesar római császárról.

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.