Mitológiai figurákat lepik el a kőbányai Kőrösi Galériájában
Papp Oszkár (1925-2011) Kossuth-díjas művész festményei, grafikái és mitológiai figurákat ábrázoló zománcképei láthatók szerdától a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ Kőrösi Galériájában.
MTI
A március 19-ig nyitva tartó tárlatot fontossá teszi, hogy művészeti jelentőségéhez képest Papp Oszkárról kevés szó esik a kortárs magyar művészeti kánonban, a Kossuth-díjat is csak viszonylag későn, halála előtt egy évvel kapta meg - hangsúlyozta Feledy Balázs művészeti író az MTI-nek.
Pályafutását felidézve kiemelte, hogy Papp Oszkár nagyon olvasott ember volt, filozófiai műveltsége és mitológiai felkészültsége rendkívül kiemelkedő volt, ami megmutatkozik művészetében is. Sok más alkotóval ellentétben Papp Oszkár nem zárkózott be műtermébe. Nagyon jól rajzolt, ami tetten érhető grafikai munkáiban, idővel művészetének egyik attribútuma lett a kristályszerkezet, amelyre az 1960-as, 1970-es évektől kezdődő progresszív időszakában építette művészetét. Majd sorozatokban gondolkodott, arcokat, fejeket készített hosszú éveken át részben önarcképi kiindulással, részben személyiségelemzés szempontjából.
Technikai virtuóz volt, minden hagyományos technikát magas fokon művelt, hamar elszakadt a reális természetábrázolástól és az absztrakció felé fordult, "de igazán odáig sem ment el, hanem egy nagyon érdekes egyéni lebegő nyelvezetet talált meg a maga művészetében" - fogalmazott Feledy Balázs.
Kiemelte, hogy élete utolsó évtizedeiben ismerkedett meg a zománctechnikával, amelyet színgazdagsággal, képzőművészként művelt. Sok ilyen alkotást készített, köztük a
Ferenciek terén az aluljárót díszítő Budapest-képet. Több könyvet is az ő zománcképeivel illusztráltak, így például az Európa Kiadónál megjelent Homéroszi himnuszokat.
"A magyar festőzománc-művészetben mint úttörőt tarthatjuk számon" - hangsúlyozta Feledy Balázs. Rámutatott arra, hogy a művész hosszú ideig dolgozott Kőbányán, az egykori Lampart Zománcipari Műveknél, ezért rendezik most nyíló tárlatát a Kőbányai Kulturális Központban.
Papp Oszkár 1925-ben született Budapesten. 1945 és 50 között járt a képzőművészeti főiskolára, mestere volt többek között Bernáth Aurél és Szőnyi István. Mint Feledy Balázs megjegyezte, Papp Oszkár ifjú korától baloldali gondolkodású volt, egészen fiatalon részt vett az ellenállási mozgalomban, majd a II. világháború után a népi kollégiumok szervezésében. Ő maga a Dési Huber István képzőművészeti kollégiumot vezette.
1950-ben, a Rákosi korszak idején azonban kizárták mindenhonnan, két és fél évtizedig abból élt, hogy falképeket és mozaikokat restaurált a műemlékvédelmi hivatalnak. Avantgárd művészként hosszú ideig eltiltották a bemutatkozástól, első tárlata 1965-ben volt a Bercsényi Kollégiumban - tette hozzá Feledy Balázs.
1965 után több egyéni és csoportos kiállításon mutatta be alkotásait. Művei közül többet közgyűjteményekben őriznek, köztük a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a Kecskeméti Képtárban és a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban.
