Pesti Srácok

Műemlékké nyilváníthatják a varsói gettófal megmaradt szakaszát

Műemlékké nyilvánítanák a második világháború után megmaradt gettófal két részét Varsóban. A zsidó és a lengyel történelem számára felbecsülhetetlen értékű történelmi emlékről szóló döntést már aláírta a mazóviai vajdasági műemlékvédelmi hivatal vezetője - adta hírül a lengyel sajtó.

MTI

A lépés egy szélesebb tervvel függ össze: a varsói önkormányzat azt tervezi, hogy műemlékvédelmi területté nyilvánítja a lengyel főváros azon részeit, ahol a második világháború idején a németek Európa legnagyobb gettóját létesítették.

PestiSracok facebook image

A mazóviai műemlékvédelmi hivatal vezetőjének döntése az egykori gettó egyik határszakaszát képező Sienna utcában található két falmaradványra vonatkozik. A fővárosi polgármesteri hivatal már 2010-ben megjelölt 21 ilyen eredeti falrészt, amelyeknél emléktáblákat helyeztek el.

A Sienna utcai fal közelében emelték 2010-ben a gettóhatár emlékművét, magából a falból két téglát átadtak a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumnak 1989-ben. A mazóviai műemlékvédelmi hivatal azzal indokolta hétfőn hozott döntését, hogy a falmaradvány a zsidó és a lengyel nemzet számára felbecsülhetetlen értékű, egyedülálló történelmi emlék. "A tragikus és nehéz közös történelemről tanúskodó helyet (...) feltétlenül meg kell őrizni az eljövendő nemzedékek számára" - szól az indoklás.

A döntés még nem végleges, fellebbezni lehet ellene. Az új státusz az esetleges építkezések szigorúbb műemlékvédelmi felügyeletét jelentené. A Sienna utcában hozná létre a lengyel kulturális tárca a varsói gettó múzeumát a tavaly ősszel bejelentett tervek szerint.

Az új múzeum annak a gyermekkórháznak a helyén fog állni, amely a gettó területén a második világháború első éveiben működött. A varsói gettó szívében 2014 októberében már átadták a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának (POLIN) több mint 4000 négyzetméteres kiállítási területű épületét is.

Lengyelországban idén a varsói gettófelkelés 75. évfordulójáról emlékeznek meg. A gettót a németek 1940-ben hozták létre, mintegy félmillió lakosának 80 százalékát 1942 júliusa és szeptembere között a treblinkai náci német haláltáborba szállították.

A deportálások során, valamint a gázkamrákban becslések szerint mintegy 300 ezer ember vesztette életét. A gettóban mintegy 60 ezer zsidó maradt, a németek 1943. április 19-ére tervezték a városnegyed végső felszámolásának elindítását.

Az akciót megelőzően a gettóban felkelés tört ki, amelyben mintegy 14 ezren haltak meg, a városrészt a németek földig rombolták. A varsói gettó összes áldozatának számát mintegy 400 ezerre becsülik. A gettófal megmaradt részeit túlnyomóan a második világháborút követő években rombolták le.

Fotó: nydailynews.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.