Pesti Srácok

Műemlékké nyilváníthatják a varsói gettófal megmaradt szakaszát

Műemlékké nyilvánítanák a második világháború után megmaradt gettófal két részét Varsóban. A zsidó és a lengyel történelem számára felbecsülhetetlen értékű történelmi emlékről szóló döntést már aláírta a mazóviai vajdasági műemlékvédelmi hivatal vezetője - adta hírül a lengyel sajtó.

MTI

A lépés egy szélesebb tervvel függ össze: a varsói önkormányzat azt tervezi, hogy műemlékvédelmi területté nyilvánítja a lengyel főváros azon részeit, ahol a második világháború idején a németek Európa legnagyobb gettóját létesítették.

PestiSracok facebook image

A mazóviai műemlékvédelmi hivatal vezetőjének döntése az egykori gettó egyik határszakaszát képező Sienna utcában található két falmaradványra vonatkozik. A fővárosi polgármesteri hivatal már 2010-ben megjelölt 21 ilyen eredeti falrészt, amelyeknél emléktáblákat helyeztek el.

A Sienna utcai fal közelében emelték 2010-ben a gettóhatár emlékművét, magából a falból két téglát átadtak a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumnak 1989-ben. A mazóviai műemlékvédelmi hivatal azzal indokolta hétfőn hozott döntését, hogy a falmaradvány a zsidó és a lengyel nemzet számára felbecsülhetetlen értékű, egyedülálló történelmi emlék. "A tragikus és nehéz közös történelemről tanúskodó helyet (...) feltétlenül meg kell őrizni az eljövendő nemzedékek számára" - szól az indoklás.

A döntés még nem végleges, fellebbezni lehet ellene. Az új státusz az esetleges építkezések szigorúbb műemlékvédelmi felügyeletét jelentené. A Sienna utcában hozná létre a lengyel kulturális tárca a varsói gettó múzeumát a tavaly ősszel bejelentett tervek szerint.

Az új múzeum annak a gyermekkórháznak a helyén fog állni, amely a gettó területén a második világháború első éveiben működött. A varsói gettó szívében 2014 októberében már átadták a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának (POLIN) több mint 4000 négyzetméteres kiállítási területű épületét is.

Lengyelországban idén a varsói gettófelkelés 75. évfordulójáról emlékeznek meg. A gettót a németek 1940-ben hozták létre, mintegy félmillió lakosának 80 százalékát 1942 júliusa és szeptembere között a treblinkai náci német haláltáborba szállították.

A deportálások során, valamint a gázkamrákban becslések szerint mintegy 300 ezer ember vesztette életét. A gettóban mintegy 60 ezer zsidó maradt, a németek 1943. április 19-ére tervezték a városnegyed végső felszámolásának elindítását.

Az akciót megelőzően a gettóban felkelés tört ki, amelyben mintegy 14 ezren haltak meg, a városrészt a németek földig rombolták. A varsói gettó összes áldozatának számát mintegy 400 ezerre becsülik. A gettófal megmaradt részeit túlnyomóan a második világháborút követő években rombolták le.

Fotó: nydailynews.com

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)