Pesti Srácok

Műemlékké nyilváníthatják a varsói gettófal megmaradt szakaszát

Műemlékké nyilvánítanák a második világháború után megmaradt gettófal két részét Varsóban. A zsidó és a lengyel történelem számára felbecsülhetetlen értékű történelmi emlékről szóló döntést már aláírta a mazóviai vajdasági műemlékvédelmi hivatal vezetője - adta hírül a lengyel sajtó.

MTI

A lépés egy szélesebb tervvel függ össze: a varsói önkormányzat azt tervezi, hogy műemlékvédelmi területté nyilvánítja a lengyel főváros azon részeit, ahol a második világháború idején a németek Európa legnagyobb gettóját létesítették.

PestiSracok facebook image

A mazóviai műemlékvédelmi hivatal vezetőjének döntése az egykori gettó egyik határszakaszát képező Sienna utcában található két falmaradványra vonatkozik. A fővárosi polgármesteri hivatal már 2010-ben megjelölt 21 ilyen eredeti falrészt, amelyeknél emléktáblákat helyeztek el.

A Sienna utcai fal közelében emelték 2010-ben a gettóhatár emlékművét, magából a falból két téglát átadtak a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumnak 1989-ben. A mazóviai műemlékvédelmi hivatal azzal indokolta hétfőn hozott döntését, hogy a falmaradvány a zsidó és a lengyel nemzet számára felbecsülhetetlen értékű, egyedülálló történelmi emlék. "A tragikus és nehéz közös történelemről tanúskodó helyet (...) feltétlenül meg kell őrizni az eljövendő nemzedékek számára" - szól az indoklás.

A döntés még nem végleges, fellebbezni lehet ellene. Az új státusz az esetleges építkezések szigorúbb műemlékvédelmi felügyeletét jelentené. A Sienna utcában hozná létre a lengyel kulturális tárca a varsói gettó múzeumát a tavaly ősszel bejelentett tervek szerint.

Az új múzeum annak a gyermekkórháznak a helyén fog állni, amely a gettó területén a második világháború első éveiben működött. A varsói gettó szívében 2014 októberében már átadták a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának (POLIN) több mint 4000 négyzetméteres kiállítási területű épületét is.

Lengyelországban idén a varsói gettófelkelés 75. évfordulójáról emlékeznek meg. A gettót a németek 1940-ben hozták létre, mintegy félmillió lakosának 80 százalékát 1942 júliusa és szeptembere között a treblinkai náci német haláltáborba szállították.

A deportálások során, valamint a gázkamrákban becslések szerint mintegy 300 ezer ember vesztette életét. A gettóban mintegy 60 ezer zsidó maradt, a németek 1943. április 19-ére tervezték a városnegyed végső felszámolásának elindítását.

Az akciót megelőzően a gettóban felkelés tört ki, amelyben mintegy 14 ezren haltak meg, a városrészt a németek földig rombolták. A varsói gettó összes áldozatának számát mintegy 400 ezerre becsülik. A gettófal megmaradt részeit túlnyomóan a második világháborút követő években rombolták le.

Fotó: nydailynews.com

Ajánljuk még

A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát

NVNeugebauer Viktor Sport 2022 november 25.
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.

Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak

PPestiSrácok.hu Forró drót 2022 november 25.
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.