Pesti Srácok

Zene nélkül mit érek én - Máté Péter-díjat alapítottak

Új művészeti középdíjat alapított az emberi erőforrások minisztere – ezzel a könnyűzenei és jazz előadókat kiemelték a Liszt Ferenc-díj körzetéből, a műfaj alkotói a továbbiakban az ezzel egyenrangú Máté Péter-díjat nyerhetik el, melyet először a március 15-i ünnep alkalmából adnak át.

061.hu/MTI

A számtalan művészeti középdíj közül, melyeket az állam szétoszt évente, csak kevés könnyűzenei előadó részesülhetett elismerésben. „Úgy érezzük, hogy ebben van valamifajta aránytalanság” - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az elmúlt években már igyekeztek ezt az aránytalanságot ellensúlyozni, ezért idén a Nemzeti Kulturális Alapból 75 millió forintot fordítanak arra, hogy a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft-n belül létrejöjjön a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda, ez lesz a Hangfoglaló Program, a volt Cseh Tamás program háttérintézménye. Sikeresen fut továbbá a Hangszert a kézbe! -program is, ami iskolás gyerekeknek biztosít lehetőséget, hogy hangszereket próbálhassanak ki egy interaktív kiállítás keretében.

PestiSracok facebook image
Beszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Balra Frenreisz Károly (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Ezeket az intézkedéseket egészítik ki most az új díjjal. Azért Máté Pétert választották névadóként, mert szeretnék a megbecsülésüket, elismerésüket kifejezni azok iránt a zenészek iránt, akik „a mindennapjainkat zenével töltik meg”. Máté Péter élete bizonyítja, hogy „a tehetség sok évtizeddel az alkotó halála után is utat talál az emberekhez, a legfiatalabb generációkhoz is” - mondta el a miniszter. „Máté Pétert pályája, előadói kvalitásai példává teszik a későbbi generációk számára, mi ezt szeretnénk kifejezni a Máté Péter-díjjal”. Máté Péter özvegye, Máté Edit sajnos nem tudott jelen lenni a sajtótájékoztatón, de Balog Zoltán elmondta, hogy „könnyek között és boldogan vette tudomásul a díjalapítást, és nagyon szívesen járult hozzá, hogy a férje nevét felhasználjuk”.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Frenreisz Károly rockzenész (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Hoppál Péter elmesélte, hogy választásnál megfontolták a szakmai javaslatokat, és végül azért azért Máté Pétert választották, mert pályája, rövid alkotói időszaka nem csak nagyon termékeny volt, de szerteágazó, sokrétű is. Ugyan főleg előadóművészként emlékszünk rá, de nagyon fontos azonban zeneszerzőként is, mert széles műfajspektrumban alkotott: a slágereken, popzenén túl foglalkozott a rock, a blues, kicsit a jazz műfajával is, sőt, egy számában még a rap is feltűnik. Hangszerelőként is alkotott: a Jézus Krisztus Szupersztár magyarországi bemutatója után Andrew Lloyd Webber azt mondta, hogy a hangszerelés talán még jobb volt, mint a Broadway-előadáson.

Ebben az évben a Liszt Ferenc-díjra felterjesztett könnyűzenei előadók közül fognak a bizottság tagjai választani, de a 2019-es évre már külön a Máté Péter-díjra lehet felterjeszteni a műfaj alkotóit. A legfeljebb három előadó, akik átvehetik majd a díjat, emlékérmet, oklevelet, és pénzjutalmat kapnak. Ez utóbbi az illetményalap harmincszorosa, tehát kb. egymillió-százhatvenezer forint.

A bizottság öttagú, négy évre kaptak megbízást, a tagjai Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész és zeneszerző, Horváth Gergely rádiós szerkesztő, műsorvezető, Zsoldos Béla, a Zeneakadémia jazz-tanszakának docense, a Music Hungary delegáltjaként Tóth Tibor főtitkár, illetve még egy delegált érkezik majd a Magyar Művészeti Akadémiától.

Frenreisz Károly rockzenész (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Frenreisz Károly elmondta: „A mai napig a házibuliktól kezdve mindenhol, Máté Péter él.” Kifejtette, hogy a rockzenészek, könnyűzenészek azért is örülnek nagyon a díjnak, mert a Liszt Ferenc-díjat igazán a komolyzenészek érzik magukénak, „a könnyűzenészek csak amolyan megtűrtek voltak, de most találtunk egy olyan közeget, ami a miénk, nekünk szól”.

„Összegyűjtöttem a gondolataimat” - kezdte Zsoldos Béla, majd felmutatott egy papírt, amire nagy betűkkel azt írta: „VÉGRE!” Hangsúlyozta, hogy a könnyűzene és a jazz műfajában eddig ilyen díjra nem volt példa. „Annak is nagyon örülök, hogy a Péter neve bekerül az olyan társaságba, ahol a Liszt, Erkel, Jászai Mari, Balázs Béla, József Attila szerepel”. Személyesen ismerte Máté Pétert, hiszen kortársa volt, sokat dolgoztak együtt. „Pétert mindenki szerette. Azon kevesek egyike, akit a közönség is imádott, és a szakma is elismert. Egy energiagyár volt, és az energiáját nem sajnálta senkitől, adott belőle mindenkinek.”

Balról: Zsoldos Béla, Hoppál Péter, Balog Zoltán, Frenreisz Károly (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.