Pesti Srácok

Buenos Airesbe repült a Szépművészeti gyűjteményének egy része

A budapesti Szépművészeti Múzeum- Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének 58 darabjából nyílt kiállítás tegnap a Buenos Aires-i Museo Nacional de Bellas Artes (MNBA) épületében. Az Obras maestras del Renacimiento al Romanticismo (Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig) címet viselő tárlat a nyugati képzőművészet legnagyobb, 15-19. századi mestereitől és több magyar festőtől sorakoztat fel fontos alkotásokat .

MTI

A Szépművészeti Múzeum épülete átfogó felújításon esik át, ez tette lehetővé, hogy a kollekció főműveit Milánóban, Párizsban és Madridban, majd utolsó és egyetlen Európán kívüli állomásként, július 29-ig az argentin fővárosban is bemutassák. Többek között Leonardo, id. Lucas Cranach, Vasari, Guido Reni, Rubens, El Greco, Goya munkái mellett 18-19. századi magyar festők, például Bogdány Jakab, Mányoki Ádám és Markó Károly képeit is megismerheti az argentin közönség.

PestiSracok facebook image

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette, hogy a két intézmény között számos párhuzam áll fenn: az MNBA-t 1896-ban alapították, abban az évben, amikor megszületett a Szépművészeti Múzeum létrehozásáról szóló törvény. Mindkét intézményről elmondható, hogy nem uralkodói kollekciókból születtek, hanem nemzeti gyűjteményekként, amelyeket polgárok, arisztokraták, magánemberek adományai gazdagítottak - emlékeztetett. Baán László elárulta, hogy örömmel fogadták az argentin partner megkeresését, hiszen ezzel igazán rangos intézményben nyílt lehetőség az októberben újranyíló Szépművészeti első dél-amerikai bemutatkozására.

Buenos Aires a földrész legfontosabb kulturális központja, amely a régió legnagyobb magyar közösségének ad otthont - emlékeztetett a főigazgató, aki kiemelte ezt is, hogy a magyar anyag köré nagyszerű kiállítást épített a Museo Nacional de Bellas Artes.Buenos Airesben

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!