Pesti Srácok

A fővárosi nyomdászat történetét bemutató kiállítás nyílik a Kiscelliben

A fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét bemutató állandó kiállítás nyílik hétfőn Kiscelli Nyomda címmel Budapesten a Kiscelli Múzeumban.

MTI

A tárlaton többek között olyan egyedülálló darabok láthatóak, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták. A kiállításon csaknem 20 nyomdagép közül többet működés közben is megcsodálhatnak a látogatók. Az első műhelyek megjelenésétől a nagy nyomdaipari vállalatok létrejöttéig komoly átalakuláson ment át a nyomdaipar, ami a tárlaton is jól nyomon követhető a Gutenberg-préstől egészen a Linotype-szedőgépig.

PestiSracok facebook image

A több mint félszáz műtárgyat felvonultató anyagban a nyomtatás különböző típusait bemutatva szerepel síknyomó gép, litográf nyomdagép, offszetnyomógép, betűszedőgépek és egy stencilgép is. A kiállításra készülve több korabeli acél- és rézlemezt is életre keltettek, megtisztítottak, melyekről metszeteket nyomtatnak majd a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében.

A gyűjtemény létrejöttét ismertetve elmondta, hogy a műtárgyak zöme 1966-ban került a múzeumba. Annak idején az államosítások során létrejött Nyomdaipari Tröszt fogta össze az összes nyomdát. Ez a tröszt adományozott később számos régi nyomdai eszközt, gépet, felszerelési tárgyat a múzeumnak. Az Athenaeum Nyomda a régi Egyetemi Nyomda 18-19. századi betűkészletét ajánlotta fel a múzeumnak. De vannak emlékek az Első Magyar Betűöntödéből és a Zeneműkiadó Nyomdából is. Legutóbb pedig, 2012-es felszámolásakor az Offset Nyomda adományozott értékes nyomdászattörténeti anyagot a Kiscelli Múzeumnak.

A nyomdászat azonban nem pusztán technikatörténeti szempontból különleges, a nyomtatás összetett folyamatai ugyanis speciális szaktudást igényeltek, ezáltal a nyomdász szakma társadalomtörténeti szempontból is rendkívül izgalmas csoportot alkotott. Műveltségük, az írott kultúra átlagon felüli ismerete különleges társadalmi pozíciót biztosított a nyomdaipari dolgozóknak a munkásságon belül. A múzeumban korábban látható állandó tárlat most teljesen újragondolva, a mai kor igényeihez igazítva tárja a közönség elé a gazdag nyomdásztörténeti gyűjteményt. A kiállítást múzeumpedagógiai programok és rendezvények kísérik, a múzeumi foglalkozásokon a látogatók a különféle hagyományos nyomdászati technikákat eredeti nyomdagépeken próbálhatják ki.

A múzeum március 15. alkalmából különleges programmal várja a látogatókat: a kiállítás ékkövének számító, működőképes Columbia-nyomdagépen idén is kinyomtatják a Nemzeti Dalt és a 12 pontot. Ez az eredeti nyomdagép, amelyet a márciusi ifjak 1848. március 15-én a 12 pont és a Nemzeti dal sokszorosítására használtak - tette hozzá. A Kiscelli Múzeumban hétfőn, a megnyitó alkalmából nyomdászati bemutató lesz, amelyet Novokrescsenszkov Tamás nyomdász tart.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/ 061.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.