Pesti Srácok

A fővárosi nyomdászat történetét bemutató kiállítás nyílik a Kiscelliben

A fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét bemutató állandó kiállítás nyílik hétfőn Kiscelli Nyomda címmel Budapesten a Kiscelli Múzeumban.

MTI

A tárlaton többek között olyan egyedülálló darabok láthatóak, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták. A kiállításon csaknem 20 nyomdagép közül többet működés közben is megcsodálhatnak a látogatók. Az első műhelyek megjelenésétől a nagy nyomdaipari vállalatok létrejöttéig komoly átalakuláson ment át a nyomdaipar, ami a tárlaton is jól nyomon követhető a Gutenberg-préstől egészen a Linotype-szedőgépig.

PestiSracok facebook image

A több mint félszáz műtárgyat felvonultató anyagban a nyomtatás különböző típusait bemutatva szerepel síknyomó gép, litográf nyomdagép, offszetnyomógép, betűszedőgépek és egy stencilgép is. A kiállításra készülve több korabeli acél- és rézlemezt is életre keltettek, megtisztítottak, melyekről metszeteket nyomtatnak majd a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében.

A gyűjtemény létrejöttét ismertetve elmondta, hogy a műtárgyak zöme 1966-ban került a múzeumba. Annak idején az államosítások során létrejött Nyomdaipari Tröszt fogta össze az összes nyomdát. Ez a tröszt adományozott később számos régi nyomdai eszközt, gépet, felszerelési tárgyat a múzeumnak. Az Athenaeum Nyomda a régi Egyetemi Nyomda 18-19. századi betűkészletét ajánlotta fel a múzeumnak. De vannak emlékek az Első Magyar Betűöntödéből és a Zeneműkiadó Nyomdából is. Legutóbb pedig, 2012-es felszámolásakor az Offset Nyomda adományozott értékes nyomdászattörténeti anyagot a Kiscelli Múzeumnak.

A nyomdászat azonban nem pusztán technikatörténeti szempontból különleges, a nyomtatás összetett folyamatai ugyanis speciális szaktudást igényeltek, ezáltal a nyomdász szakma társadalomtörténeti szempontból is rendkívül izgalmas csoportot alkotott. Műveltségük, az írott kultúra átlagon felüli ismerete különleges társadalmi pozíciót biztosított a nyomdaipari dolgozóknak a munkásságon belül. A múzeumban korábban látható állandó tárlat most teljesen újragondolva, a mai kor igényeihez igazítva tárja a közönség elé a gazdag nyomdásztörténeti gyűjteményt. A kiállítást múzeumpedagógiai programok és rendezvények kísérik, a múzeumi foglalkozásokon a látogatók a különféle hagyományos nyomdászati technikákat eredeti nyomdagépeken próbálhatják ki.

A múzeum március 15. alkalmából különleges programmal várja a látogatókat: a kiállítás ékkövének számító, működőképes Columbia-nyomdagépen idén is kinyomtatják a Nemzeti Dalt és a 12 pontot. Ez az eredeti nyomdagép, amelyet a márciusi ifjak 1848. március 15-én a 12 pont és a Nemzeti dal sokszorosítására használtak - tette hozzá. A Kiscelli Múzeumban hétfőn, a megnyitó alkalmából nyomdászati bemutató lesz, amelyet Novokrescsenszkov Tamás nyomdász tart.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/ 061.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.