Pesti Srácok

A fővárosi nyomdászat történetét bemutató kiállítás nyílik a Kiscelliben

A fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét bemutató állandó kiállítás nyílik hétfőn Kiscelli Nyomda címmel Budapesten a Kiscelli Múzeumban.

MTI

A tárlaton többek között olyan egyedülálló darabok láthatóak, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták. A kiállításon csaknem 20 nyomdagép közül többet működés közben is megcsodálhatnak a látogatók. Az első műhelyek megjelenésétől a nagy nyomdaipari vállalatok létrejöttéig komoly átalakuláson ment át a nyomdaipar, ami a tárlaton is jól nyomon követhető a Gutenberg-préstől egészen a Linotype-szedőgépig.

PestiSracok facebook image

A több mint félszáz műtárgyat felvonultató anyagban a nyomtatás különböző típusait bemutatva szerepel síknyomó gép, litográf nyomdagép, offszetnyomógép, betűszedőgépek és egy stencilgép is. A kiállításra készülve több korabeli acél- és rézlemezt is életre keltettek, megtisztítottak, melyekről metszeteket nyomtatnak majd a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében.

A gyűjtemény létrejöttét ismertetve elmondta, hogy a műtárgyak zöme 1966-ban került a múzeumba. Annak idején az államosítások során létrejött Nyomdaipari Tröszt fogta össze az összes nyomdát. Ez a tröszt adományozott később számos régi nyomdai eszközt, gépet, felszerelési tárgyat a múzeumnak. Az Athenaeum Nyomda a régi Egyetemi Nyomda 18-19. századi betűkészletét ajánlotta fel a múzeumnak. De vannak emlékek az Első Magyar Betűöntödéből és a Zeneműkiadó Nyomdából is. Legutóbb pedig, 2012-es felszámolásakor az Offset Nyomda adományozott értékes nyomdászattörténeti anyagot a Kiscelli Múzeumnak.

A nyomdászat azonban nem pusztán technikatörténeti szempontból különleges, a nyomtatás összetett folyamatai ugyanis speciális szaktudást igényeltek, ezáltal a nyomdász szakma társadalomtörténeti szempontból is rendkívül izgalmas csoportot alkotott. Műveltségük, az írott kultúra átlagon felüli ismerete különleges társadalmi pozíciót biztosított a nyomdaipari dolgozóknak a munkásságon belül. A múzeumban korábban látható állandó tárlat most teljesen újragondolva, a mai kor igényeihez igazítva tárja a közönség elé a gazdag nyomdásztörténeti gyűjteményt. A kiállítást múzeumpedagógiai programok és rendezvények kísérik, a múzeumi foglalkozásokon a látogatók a különféle hagyományos nyomdászati technikákat eredeti nyomdagépeken próbálhatják ki.

A múzeum március 15. alkalmából különleges programmal várja a látogatókat: a kiállítás ékkövének számító, működőképes Columbia-nyomdagépen idén is kinyomtatják a Nemzeti Dalt és a 12 pontot. Ez az eredeti nyomdagép, amelyet a márciusi ifjak 1848. március 15-én a 12 pont és a Nemzeti dal sokszorosítására használtak - tette hozzá. A Kiscelli Múzeumban hétfőn, a megnyitó alkalmából nyomdászati bemutató lesz, amelyet Novokrescsenszkov Tamás nyomdász tart.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/ 061.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)