Maradunk itt, neve is van: Budapest - A Budapest100 című kötetről
Megjelent a százéves budapesti házakat bemutató Budapest100 című könyv, ami inkább olyan mintha folyóirat lenne, leginkább az ún. régi Mozgó Világ juthat az eszünkbe róla, és mivel a kötet tárgyköre az építészet, természetesnek vesszük, hogy izgalmas, kortárs tipográfia emeli meg a különleges házakat bemutató szövegeket. A kötet exkluzivitását hangsúlyozza a nyitó oldalra nyomott szárazbélyegző, de mielőtt azt hinnénk, hogy ez elsősorban könyvtárgy, sietünk leszögezni: a háztörténetek, az épületek szakmai körülírása, kibomló családtörténetek és maga a sűrű történelmi levegő teszi igazán különlegessé a kiadványt.
PZL – 061.hu
A városkalauzként is olvasható könyvet elsősorban azoknak ajánljuk akik szeretik az ún. városmeséket, a lokális legendákat, kik szeretik az esztétikai megközelítések és a városszociológia egybedolgozását, a sűrű történelmi levegőjű bérházgangokat és a magyar történelemmel szerves egységben lévő anekdotákat. A remek színvonalú szövegek nagy részét hölgyek írták (többek között Fülöp Andrea, Tolnai-Pálóczy Enikő, Szij Barbara, Németh Nóra, Kiss Eszter), akik még arra is ügyeltek, hogy az írások felépítése többé-kevésbé egységes legyen.
A 100 éves szóképről e sorok írójának egy cigaretta márka, a 100 éves aromásított gyártmánykülönlegesség jutott eszébe, amire gyerekként nagyon izgatta a képzeletét sokszor bámulta a trafik kirakatában, és mire felnőtt és vehetett volna egy paklit, addig meg is szűnt a márka. Kb. így változik egy épület is, hogy mire elbeszélgetnél a szomszéd bácsival, aki az épületben élte meg az ostromot, és 1956-ot is, addig meghal. Mégis megmarad valami füstszag, dohányillat az épületben, hiába újítják fel az adott ház szinte minden lakását, a golyónyomokat legglettelhetik, a patkónyomokat felcsiszolhatják, az épület mindig megőrzi a múltját, akkor is, ha már senki nem beszéli el a meséjét. Szerencsére a Kortárs Építészeti Központ kiadványa megtalálta a történeteket is, amik ugyanúgy kellett feltárni, ahogy egy épület restaurálásakor keresik az eredeti homlokzat színeit.
Az a jó ezekben a leírásokban, hogy a házak nem egymagukban állnak, a mesékben benn van a város története, sokszor több évszázaddal korábbi mesékkel fonódik össze egy-egy önéletrajz. Minden ház egy regény, vannak épületek, amelyekből kiolvasható a XX. századi Magyarország története, a sorsok, a tragédiák és az ünnepek úgy kapaszkodnak össze, ahogy a házak tetején a hódfarkú cserepek. A Szirtes utca 5/b épületére két bomba is esett, az erkélyen az ostrom után disznókat tartottak, az emlékezet a nevüket is megőrizte: Ludmilla és Jakab.
Az Atilla út 29-nek van egy befalazott katakombája, ami a Vár alatti alagútrendszerrel van összeköttetésben, az épület kertjében pedig egy 1956-ban elhunyt katonát temettek el. Egy Szilágyi Dezső téri házban élt Bartók, amikor a Csodálatos mandarint írta, de például a Március 15 tér 6-7. szám alatti Mátyás pincében megfordult Mitteraradt és Richard Nixon is…. A Budapest100 különleges kötet, amely olyan házakat mutat be, amelyekbe bejárásokat szervezett a Budapest100 csapata, és ezek a szövegek ugyanúgy bejárást biztosítanak Budapest különleges épületeibe, ahogy a magyar történelembe is.
Budapest100 történetek
Huszonnégy a háromszázból
Kortárs Építészeti Központ/ Budapest100 / We Love Budapest
160 oldal Ár nincs feltüntetve
