Pesti Srácok

Szabó Magda regényét viszi színre a Békéscsabai Jókai Színház

Szabó Magda születésének 100. évfordulójára emlékezik a Békéscsabai Jókai Színház az író Születésnap című regényének színpadra állításával. Az ősbemutató március 20-án lesz.

MTI

Bartus Gyula, a darab rendezője elmondta, hogy Seregi Zoltán igazgató kérésének megfelelően amennyire tudtak, hűek maradtak a regényhez, ám annak számos mellékszálát Belinszki Zoltán dramaturggal közösen "lecsupaszították". Így kimaradt például a darabból egy plátói szerelem története, és fő szálként a főszereplő, Illés Bori karácsonyára koncentráltak.

PestiSracok facebook image

A rendező elárulta, hogy kitalált egy kerettörténetet is, amely a regényben nem szerepel. A kétfelvonásos darab elején idős korában látjuk a történet "gonosz főszereplőjét", Bori barátnőjét, Auer Szilviát megtörten, hajléktalanként. Ez a szál a mű végén is visszatér, mintegy felvillantva egy alternatívát, egy eminens Szilviát. Arra próbáltunk ezzel utalni, hogy milyen sokat nyert volna a világ, ha a barátnő ilyen lett volna, és nem csapta volna be, nem lopta volna meg Borit - mondta Bartus Gyula.

A regény és a darab a felnőtté válásról, generációs ellentétekről szól, csonka családok jelennek meg benne, és egy napjainkra eltűnőben lévő világot, egy közösség összefogását is bemutatja - fogalmazott a rendező. A 14. születésnapjára készülő Bori ugyanis attól reméli, hogy felnőttként tekintenek rá, ha megkapja a kirakatban meglátott kék ruhát és kék magas sarkú cipőt. Ám az édesanyját baleset éri, ekkor a fiatal lánynak észrevétlenül kell felnőtté válnia, beáll anyja helyett házmesterként dolgozni, befűt, pénzt keres, helyrehozza a hibáit. Apránként azt is megérti, hogy mások boldogsága néha fontosabb, mint az övé - magyarázta Bartus Gyula.

A regény a hatvanas években játszódik, és bár számos eleme időtlen, meghagyták a saját korában. A korszakot főként a jelmezekkel - amelyeket Sellei Gabi tervezett - és a zenével idézik meg - tette hozzá.

Az előadás technikai nehézségét az adja, hogy csaknem harmincan szerepelnek a darabban, sok másod- és harmadéves színitanházas diák. Az előadásban évszakváltás is történik, ami a jelmeztervező munkáját nehezítette meg. Ráadásul mintegy ötven, rövid jelenet van, ami komoly kihívást jelentett a színrevitelnél. Épp ezért az Egyed Zoltán által tervezett díszletek minimálisak, a forgószínpadon egy épülettöredék látszik, amelynek mindig más struktúrája érvényesül. Ablakok és ajtók sincsenek, ezzel is a letűnőben lévő korra igyekeztek utalni - mondta a rendező.

A próbák kezdetén Seregi Zoltán igazgató egyedülállónak nevezte, hogy ennyi diák nem egy vizsgadarabban, hanem egy bérletes produkcióban vegyen részt.

A főbb szerepeket Nádra Kitti, László Bernadett, Szojka Cinthia Daniella, Fehér Tímea, Nagy Erika, Tarsoly Krisztina, Jancsik Ferenc, Hodu József, valamint Csurulya Csongor és Nagy Éva vendégművészek játsszák.

Képforrás: Propeller

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.