Pesti Srácok

Szabó Magda regényét viszi színre a Békéscsabai Jókai Színház

Szabó Magda születésének 100. évfordulójára emlékezik a Békéscsabai Jókai Színház az író Születésnap című regényének színpadra állításával. Az ősbemutató március 20-án lesz.

MTI

Bartus Gyula, a darab rendezője elmondta, hogy Seregi Zoltán igazgató kérésének megfelelően amennyire tudtak, hűek maradtak a regényhez, ám annak számos mellékszálát Belinszki Zoltán dramaturggal közösen "lecsupaszították". Így kimaradt például a darabból egy plátói szerelem története, és fő szálként a főszereplő, Illés Bori karácsonyára koncentráltak.

PestiSracok facebook image

A rendező elárulta, hogy kitalált egy kerettörténetet is, amely a regényben nem szerepel. A kétfelvonásos darab elején idős korában látjuk a történet "gonosz főszereplőjét", Bori barátnőjét, Auer Szilviát megtörten, hajléktalanként. Ez a szál a mű végén is visszatér, mintegy felvillantva egy alternatívát, egy eminens Szilviát. Arra próbáltunk ezzel utalni, hogy milyen sokat nyert volna a világ, ha a barátnő ilyen lett volna, és nem csapta volna be, nem lopta volna meg Borit - mondta Bartus Gyula.

A regény és a darab a felnőtté válásról, generációs ellentétekről szól, csonka családok jelennek meg benne, és egy napjainkra eltűnőben lévő világot, egy közösség összefogását is bemutatja - fogalmazott a rendező. A 14. születésnapjára készülő Bori ugyanis attól reméli, hogy felnőttként tekintenek rá, ha megkapja a kirakatban meglátott kék ruhát és kék magas sarkú cipőt. Ám az édesanyját baleset éri, ekkor a fiatal lánynak észrevétlenül kell felnőtté válnia, beáll anyja helyett házmesterként dolgozni, befűt, pénzt keres, helyrehozza a hibáit. Apránként azt is megérti, hogy mások boldogsága néha fontosabb, mint az övé - magyarázta Bartus Gyula.

A regény a hatvanas években játszódik, és bár számos eleme időtlen, meghagyták a saját korában. A korszakot főként a jelmezekkel - amelyeket Sellei Gabi tervezett - és a zenével idézik meg - tette hozzá.

Az előadás technikai nehézségét az adja, hogy csaknem harmincan szerepelnek a darabban, sok másod- és harmadéves színitanházas diák. Az előadásban évszakváltás is történik, ami a jelmeztervező munkáját nehezítette meg. Ráadásul mintegy ötven, rövid jelenet van, ami komoly kihívást jelentett a színrevitelnél. Épp ezért az Egyed Zoltán által tervezett díszletek minimálisak, a forgószínpadon egy épülettöredék látszik, amelynek mindig más struktúrája érvényesül. Ablakok és ajtók sincsenek, ezzel is a letűnőben lévő korra igyekeztek utalni - mondta a rendező.

A próbák kezdetén Seregi Zoltán igazgató egyedülállónak nevezte, hogy ennyi diák nem egy vizsgadarabban, hanem egy bérletes produkcióban vegyen részt.

A főbb szerepeket Nádra Kitti, László Bernadett, Szojka Cinthia Daniella, Fehér Tímea, Nagy Erika, Tarsoly Krisztina, Jancsik Ferenc, Hodu József, valamint Csurulya Csongor és Nagy Éva vendégművészek játsszák.

Képforrás: Propeller

Ajánljuk még

Az LMBTQ egy mentális betegség, de nem azért, amiért gondolnád

Magyar ugar 2024 április 5.
A vallási fanatizmus egy sötét örvény, amely magába szippantja az egyén józan eszét, és egy elképzelt világba taszítja őt, ahol a saját hite és meggyőződés az egyetlen elfogadható út. A fanatikusok gyakran úgy érzik, hogy a tudásuk (nézeteik) birtokában magasabb rendűek, mint mások. Még a légynek is képesek megmondani, hogy milyen irányba repüljön. A fanatikus számára nincs ellentétes vélemény, vagy más nézőpont. Olyanok, mint egy rosszul kalibrált robot a '80-as évek sci-fijeiből, aminek hiperérzékenyre állították a barát–ellenség felismerő rendszerét. Számukra csak a barát és az ellenség létezik. Az ilyen sötét fanatizmus pedig nemcsak a szellemi leépülést eredményezi, de tettekben is megmutatkozhat. És mielőtt még bárki félreértené: a vallási fanatizmushoz nem kell istenhit. Elég egy jól megkomponált, ellentmondást nem tűrő, totalitárius ideológia, ami fanatizálja a követőit. Ennek a totalitárius ideológiának esett áldozatául a magyar YouTube egyik közismert vloggere, SytheX.