Pesti Srácok

Tavasszal nyílik a Holnemvolt Vár

Hétvégén indul a tavaszi szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol nyuszisimogatóval, bemutatókkal és látványfestésekkel várják a közönséget, április végétől pedig a tervek szerint a Holnemvolt Vár nevű új területet is birtokba veheti a közönség.

MTI

A nagypéntektől húsvéthétfőig tartó hosszú hétvégén 850 féle állat, számtalan program, etológiai bemutatók, valamint többek között az elefántok és az oroszlánfókák tréningje várja a látogatókat - mondta Persányi Miklós főigazgató a kedden tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy a szezonális újdonságok és különprogramok mellett az állatkertben számos nemrég született állatkölyök is látható, többek közt a tavaly december született gorillakölyök - akinek nevére még két napig lehet szavazni az intézmény honlapján -, Arun, a novemberben született kiselefánt, kisorangutánok, zsiráfkölykök, pingvinfiókák, muntyákszarvasgida, kiskenguruk, de vannak kölykök a gundiknál, a csupasz turkálóknál és a zöld agutiknál is, néhány napja pedig egy zebracsikó is született, aki a napokban mutatkozik be a közönségnek.

PestiSracok facebook image

A főigazgató elmondta, hogy idén tavasszal megnyílik az állatkerti fejlesztések első elemeként a Holnemvolt Vár is, amely 1,6 hektáron esősorban a 3-10 éves korú gyerekeknek és családjaiknak kínál programokat. Az állatkert új játszóparkja részben a volt vidámparki területen, részben az állatkert korábbi gazdasági udvarának területén jön létre. A Holnemvolt Várban főként a szelídebb állatokkal ismerkedhetnek majd a látogatók, itt lesz például az új állatsimogató, a tengerimalacok városa, és számos, nagyrészt háziállatokat, ház körüli jószágokat bemutató létesítmény. A Nyíhangár övezetében az állatkert lovas hagyományai születnek újjá, a Macskaköves udvarban pedig kézműves programok, egyebek közt agyagozás és pékműhely is várja majd az érdeklődőket.

A Holnemvolt Vár központi építménye, a Hetedhét Palota a magyar állatmesék világa köré szerveződő játszóházként működik majd, több mint háromezer négyzetméteren. A gyerekek itt számos erőpróbán mérhetik össze ügyességüket, de találkozhatnak többek közt Vukkal és A nagy ho-ho-horgásszal is. A Holnemvolt Vár egyik zónájában az állatkert felidézi az egykori vurstli letűnt világát is, az 1908-ban létesült, kívül-belül felújított Schäfner-körhintával, a régi hordóval, és több más hagyományos játéküzemmel. A hagyományőrzés jegyében a terület Állatkerti körút felőli homlokzatát is úgy alakítják ki, hogy az felidézze a XX. század elején itt állt épületek, a Royal Vio mozi, illetve Helfgott Sámuel fényképész műtermének megjelenését, hangulatát, utcaképét.

Persányi Miklós elmondta, hogy a fejlesztések szempontjából az idei év mérföldkő lesz az állatkert történetében, hiszen jelentősen előrehaladnak azok a munkálatok, amelyek a kert új területein jönnek létre: a Pannon Park, a Hermina Garázs, valamint az új kiszolgáló zóna. A műhelyeket, öltözőket, irodákat, raktárakat, az új takarmányozási központot és az állatorvosi rendelőt magában foglaló kiszolgáló zóna már a múlt évben gyakorlatilag elkészült, így nagy része azóta már használatban van, a Pannon Park átadása pedig 2020-ban várható. Az őszi alapkőletétel óta jelentősen előrehaladtak a kivitelezési munkálatok, megtörtént a munkaterület határolása, elvégezték a földmunkákat, megkezdődött az alapozás, sőt, már a mélyszintek függőleges falainak egy része is áll.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy az új részek építésén túl az állatkert "régi" területén is számos fejlesztést és korszerűsítést hajtanak végre. Persányi Miklós elmondta azt is, hogy az állatkert idén is megtartja hagyományos rendezvényeit, például az áprilisi Föld Fesztivált, nyáron a Zenés Állatkerti Esték koncertsorozatot, az augusztusi Állatkertek Éjszakáját, és októberben az Állatszeretet Fesztivált. Helyet ad ezen kívül a kert szakmai programoknak is, például az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), valamint az Állatkerti Világszervezet (WAZA) fajmegmentő tenyészprogramokkal és regionális gyűjteményi tervezéssel foglalkozó szakemberei találkoznak Budapesten.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.