Pesti Srácok

XIX. századi festők műveit is bemutatják idén a pécsi múzeumok

Tizenkilencedik századi festők - köztük Munkácsy Mihály, Paál László és Székely Bertalan - műveit mutatja be a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) idei időszakos tárlatain, amely több vendégkiállításnak is helyet ad - hangzott el az intézmény keddi sajtótájékoztatóján.

MTI

Csornay Boldizsár múzeumigazgató közölte: áprilistól októberig lesz látható a pécsi Modern Magyar Képtárban az Arczok és láthatárok című, a JPM saját anyagából összeállított tárlat, amely mások mellett Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan műveit mutatja be. A kiállítás kuriózumának nevezte, hogy egy külön teremben a pécsi 19. századot is bemutatják, pécsi városképekkel és polgárok arcképeivel, valamint pécsi művészek - köztük Wéber Xavér Ferenc, Zsolnay Vilmos és Bartalits Mihály - eddig a közönség számára ismeretlen alkotásaival.

PestiSracok facebook image

Csornay Boldizsár ismertetése szerint a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő, 1799-ben felfedezett - 23 darab aranyedényből álló - nagyszentmiklósi kincs "egyik legjobb", galvanoplasztikai másolatát április 26-tól állítják ki a pécsi Csontváry Múzeumban. A JPM néprajzi osztályán július végéig látható Mindig nyíló virágok című kiállításon a fejkötők, textíliák mellett az ornamentikus díszítés motívumait hordozó kerámiatárgyakban és festményekben is gyönyörködhetnek a láthatók. A tárlat megidézi azt a kulturális és történeti hátteret, amely a Zsolnay-nővéreket körülvette, és amely Zsolnay Terézt a népi tárgyak gyűjtésére inspirálta - áll az eseményen kiosztott írásos összegzésben.

Csornay Boldizsár beszámolt arról is, hogy a március 22. és június 24. között a Vasváry-házba érkezik A háború pillangói elnevezésű, az első világháború tábori bordélyainak témáját körüljáró tárlat. A kecskeméti Katona József Múzeum orvostörténeti érdekességeket, néprajzi tárgyakat is felvonultató vendégkiállítása enteriőrök, illetve tematikus tablókba rendezett archív anyagok - köztük dokumentumok, fotók, rajzok, nyomtatványok - segítségével mutatja be a harcoló katonák lövészárkon túli magánéletét és a tábori bordélyhálózat működését. A JPM természettudományi osztályán A folyó, ami éltet és összeköt című tárlat 21 tablón, valamint makettek, modellek és interaktív a múzeumpedagógiai eszközök segítségével ismertet meg a Duna-menti vízügyi munkálatokkal és vízügyi emlékkel. A kiállítás Magyarország legnagyobb folyójának történetét meséli el a római kortól napjainkig; a különböző korok folyóábrázolásai térképen, városképeken jelennek meg.

Júniusban szintén a természettudományi osztály rendez kiállítást Balázs Dénes (1924-1994) magyar karsztkutató, földrajztudós, világutazó, számos földrajzi ismeretterjesztő mű szerzője tiszteletére. Novemberben A jégkor pécsi vándora című tárlat Magyarország második mamutlelete, a pécsi mamut 90 évvel ezelőtti felfedezésének állít emléket. Őri László (Fidesz-KDNP) Pécs kultúráért felelős alpolgármestere az eseményen hagyományőrzés és az értékmentés fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, hogy a vidéki múzeumok közül a JPM rendelkezik a leggazdagabb gyűjteménnyel és ezen értékek közül a lehető legtöbbet kell megmutatni. Emlékeztetett arra is, hogy idén a baranyai megyeszékhely lesz a Múzeumok éjszakája központi helyszíne. Tavaly több mint hétezer látogatót regisztrált a JPM a rendezvényen.

Kép: Pécsma

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.