Pesti Srácok

Elkezdődött a Könyvfesztivál, Kehlmann átvette a Budapest Nagydíjat

Megnyílt a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtök délután a fővárosi Millenáris parkban. Az idei rendezvény író díszvendége Daniel Kehlmann német író, aki a Budapest Nagydíjat vehette át a fesztivál nyitóeseményén.

MTI

Az elmúlt 25 évben a könyvfesztivál nem engedett a minőségből, az infrastruktúra színvonalából, nem lett szekértáborok harcának vagy személyes ellentéteknek sem áldozata, sem eszköze, miközben népszerűsége nőttön-nőtt - hangsúlyozta a megnyitón Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Hozzáfűzte: a könyvfesztivál a rendszerváltozás utáni lassú konszolidáció éveiben olyan szellemi horizontot jelölt ki Magyarország számára, amely évről-évre "kitartóan emlékeztet minket arra, mihez is tartsuk magunkat".

PestiSracok facebook image

Prőhle Gergely szerint az irodalom helyzetét, népszerűségét tekintve nincs ok a borúlátásra, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes a nyomtatott és digitális világ okos összekapcsolására törekedni, amelyre jó példa a PIM keretein belül működő 20 éves Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) is.

A 2018-as könyvfesztivál ország díszvendége Szerbia. Vladan Vukosavljevic, a délszláv ország kultúráért és médiáért felelős minisztere a megnyitón kiemelte: a könyvfesztiválnak köszönhetően a szerb kultúra és irodalom szimbolikusan visszatérhet Budapestre, ahol a 19. század első felében az első modern szerb kulturális intézmények megalakultak. A miniszter példaként említette az 1826-ban Pesten alapított, és ma Újvidéken működő Matica Srpskát, a szerb nép legrégibb közművelődési, népművelői és tudományos intézményét, amely szintén bemutatkozik könyvfesztiválon.

Daniel Kehlmann német író, a fesztivál díszvendége, miután átvette a Budapest Nagydíjat a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A megnyitót követően pódiumbeszélgetésen vett részt Daniel Kehlmann német író, a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.

Nagyszerű és méltán kedvelt irodalom Daniel Kehlmanné, műveit könnyed és szemléletes filozofikusság, érzékeny rezignáció és hallatlanul pontos korismeret jellemzi - hangsúlyozta a német szerzőt laudáló Darvasi László író. Hozzátette: Daniel Kehlmann történetei filmszerűek, élénkek és lenyűgözően tudatosak.

"Nálad a komponáltságban magabiztosabb szerzőt aligha ismerhetünk" - fogalmazott Darvasi László, aki szerint Daniel Kehlmann irodalma nem állítja, hogy birtokában van "az emberi élet értelmének, a lélek úgynevezett titkainak, sőt inkább folyamatosan arról beszél, hogy nincs ilyen".

Daniel Kehlmann irodalma átlátja az emberi cselekvés esendő tereit, van érvényes víziója a világról. Kitüntetett érdeme, hogy látja, mi a jó a kor emberében, és mi nem - emelte ki Darvasi László, aki köszöntőjében megemlékezett "a másik lobogó hajú labancról", a két éve elhunyt Esterházy Péterről is.

Kitért arra is: a könyvfesztiválra jelent meg magyarul Daniel Kehlmann a harmincéves háború vérzivataros korában játszódó új regénye, amelynek főszereplője Tyll, a legendás német tréfacsináló. "Ez a sapkás bolond, ez az igazmondó voltaképpen alteregó is. A szabadság gyermeke, a földi szabadság megváltója, akinek a szép, a szkepszis színes cérnáival átszőtt története akár a mi történetünk is lehet. Szerintem az lesz" - fogalmazott Darvasi László.

A Budapest Nagydíjat Gál Katalin, a könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke és Nagyné Varga Melinda, a fővárosi önkormányzat kulturális főosztályvezetője adta át. A díj Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikus- és könyvművész alkotása.

A Millenáris parkban vasárnapig összesen 26 ország 160 kiállítója várja a közönséget, amely több mint 170 program közül is válogathat.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.