Pesti Srácok

Meghalt Takahata Iszao, a japán animáció nagymestere

Nyolcvankét éves korában csütörtökön meghalt hunyt Takahata Iszao animációs rendező és producer, a japán animáció zászlóshajójának tekintett legendás Ghibli stúdió társalapítója. Tüdőrákban szenvedett.

MTI

A japán animáció aranykorának kiemelkedő alakja volt, és bár az Oscar-díjat nem nyerte el, sok rangos nemzetközi elismerést kapott, egyebek mellett a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének díját, a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál díját és az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál életműdíját. Pályafutása alatt filmjeinek erős női karaktereiről lett híres. Utolsó munkája, Kaguja hercegnő legendája 2015-ben az Oscar-jelöltek között szerepelt.

PestiSracok facebook image

A Tokiói Egyetemen szerzett diplomát, aztán egy vezető japán film- és animációs vállalatnál, a Toei stúdióban kezdett dolgozni. 1968-ban rendezte meg első animációs filmjét. A hetvenes években a Johanna Spyri svájci szerző könyve alapján forgatott Heidi, Girl of the Alps (Heidi, az Alpok lánya) című tévésorozattal nagy népszerűséget vívott ki magának.

A Ghibli stúdiót Hajao Mijazaki animációs filmrendezővel 1985-ben alapította meg. A műhely létrehozásában Szuzuki Tosio is közreműködött. Takahata és Mijazaki számos alkotásával írta be nevét az animációs film történetébe. Takahata készített nagy sikerű animációs filmet Noszaka Akijuki japán író, a Szentjánosbogarak sírja című háborúellenes regényéből 1988-ban.

Szentjánosbogarak sírja

Saját alkotásairól szólva hangsúlyozta: minden történetének volt egy fontos, közös üzenete, hogy a maga teljességében kell megélni az életet, és ennek elérését nem akadályozhatják meg a pénz vagy a presztízs miatti kicsinyes aggodalmak. "Ez a világ jó hely, és nem az örökkévalóság miatt. A halállal minden véget ér, de az újra és újra ismétlődő körforgásban mindig jönnek utánunk újak" - vallotta. Utolsó munkája a Vörös teknős című filmen volt, amelynek a készítésében művészeti producerként vett részt.

Fotó: Den of Geek

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.