Pesti Srácok

Emlékérmet adtak ki a Szózat tiszteletére

A Magyar Nemzeti Bank 20 ezer forint címletű, különlegesen nagy méretű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki csütörtökön a Szózat megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából, az ősbemutató évfordulóján. Egressy Béni által megzenésített Szózatot 1843. május 10-én énekelték el először, az akkor Nemzeti Színházban.

MTI

A közlemény szerint a Szózat megzenésítése emlékérmékkel a jegybank a Szózat örökérvényű soraira, a második nemzeti énekünk ma is aktuális üzenetére kívánja felhívni a figyelmet. A Kereszthury Gábor iparművész által tervezett emlékérmék előoldalán nemzeti lobogóval a háttérben a Szózatot író Vörösmarty Mihály félalakos ábrázolása látható, melyet Barabás Miklós festménye ihletett. Bal oldalon Magyarország címere jelenik meg, jobb oldalon a Szózat eredeti kéziratából vett idézetet, a költemény leghangsúlyosabb versszakát ("A' nagy világon e' kívűl / Nincsen számodra hely: / Áldjon vagy verjen sors' keze, / Itt élned, halnod kell.") a költő kézjegye zárja.

PestiSracok facebook image

Az emlékérmék hátlapján a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni félalakos ábrázolása jelenik meg, amelyet szintén Barabás Miklós festménye inspirált. A háttérben az egykori Nemzeti Színház épülete látható, ahol a darab ősbemutatóját is tartották. Egressy alakja mellett fent a Szózat kottájának részlete, a későbbi művekben is gyakran idézett kezdő dallamsorok láthatóak, alul pedig a zeneszerző kézjegye található. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.

Mindkét emlékérme átmérője 52,5 milliméter. A 20 ezer forint névértékű emlékérme súlya 77,76 gramm, 925 ezrelék finomságú ezüstből készült tükörfényes kivitelben, míg a 2 ezer forint névértékű, 76,5 gramm súlyú színesfém változatot réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből, selyemfényes kivitelben gyártották. Az emlékérmékből öt-ötezer darab készíthető. Az ezüst emlékérmét három hónapig, a színesfém emlékérmét időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken lehet megvásárolni május 10-től a Magyar Pénzverő Zrt. Érmeboltjában, illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.

A hazaszeretetre és hűségre felhívó költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg a Nemzeti Színház nyílt pályázati felhívására. Egressy "Minden ember legyen ember és magyar!" jeligével nyújtotta be művét,a melynek ősbemutatóját 1843. május 10-én tartották. A pályázat sorsáról a közönség is döntött, amely hangos ovációval fogadta Egressy szerzeményét. A Szózat megzenésítése emlékérmékkel mind a költemény, mind a zene szerzője előtt tiszteleg a jegybank - áll a közleményben.

fotó:MNB

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.