Pesti Srácok

Különleges muzsika: a Swing á la Django lesz a Budapest Jazz Clubban

Swing City címmel elkészítette első lemezét a Swing á la Django. A magyar autentikus zene, a francia manouche swing és sanzon, a tangó és a dzsessz elemeiből táplálkozó együttes május 8-án a Budapest Jazz Clubban dupla koncerten enged betekintést különleges muzsikájába.

MTI

A django szving stílus képviselője bemutatkozó stúdióanyagára kizárólag a tagok saját szerzeményeit szerkesztette. A 2006-ban alakult Swing á la Django dalai a legendás Django Reinhardt, a belga származású gipsy-jazz gitáros világát, a harmincas-negyvenes évek hangulatát idézik fel.

PestiSracok facebook image

Az együttesnek nincs hivatalos énekese, ezért több művészt is felkértek a lemezen és a május 8-i lemezbemutató koncerten a közreműködésre. Kozma Orsi a Szív Cityt énekli, Toldi Viktória és Csík László a Bolero című számban működik közre. Az albumon megtalálható a Liliom, amelyet a zenekar hegedűse és szövegírója, Gazda Bence énekel, Kökény Attila pedig a Bye-Bye című dalban hallható.

A Swing á la Django társadalmi szerepet vállalva a Szív City applikáció zenei arca lett: ez egy virtuális közösség, amelynek önkéntes tagjai a hirtelen szívmegállás köztéri áldozatainak segítségére sietnek és a mentő megérkezése előtt hozzáfognak az újraélesztéséhez. A zenekar tagjai: Csurkulya József (cimbalom), Dani János (gitár), Gazda Bence (hegedű), Gera Gábor (harmonika), Lombos Pál (bőgő), Seres Vilmos (klarinét), Nagy Zsolt (dob). A BJC-ben vendégként színpadra lép Kozma Orsi, Toldi Viktória és Csík László.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.