Pesti Srácok

Szabadság híd-foglalás és kilátó lesz a Velencei Biennálé magyar pavilonjában

A budapesti Szabadság híd 2016. nyári "elfoglalásából" kiindulva vizsgálja a városi és társadalmi tér fogalmát a 16. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd - Új horizontok a városban címmel lesz látható május 26. és november 25. között. A kiállításhoz a pavilon átriumába a Studio Nomad egy tízméteres kilátót is tervezett.

MTI

A Freespace (Szabad tér) címmel kiírt idei biennálé nem az ikonikus épületeket állítja a középpontba, hanem a társadalmilag fontos beruházásokat, a szociális aspektusokra is érzékeny építészeti gondolkodást. Ebbe már létező épületek, terek újragondolása, újrafelfedezése is belefér - mondta el a magyar projekt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Fabényi Julia, a Velencei Biennálé magyar pavilonjának nemzeti biztosa, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója.

PestiSracok facebook image

A kurátori koncepciót jegyző Kultúrgorilla tagjai, Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva kiemelték, hogy a kiállítás nem egy építészeti alkotással foglalkozik, hanem egy olyan társadalmi-kulturális jelenséggel, amely reflektál az épített környezetre, miközben meg is változtatja azt.

Az első teremben egy teljes teret betöltő video- és hanginstalláció lesz látható, amely azt mutatja be, hogyan változott meg a budapestiek gondolkodása a várossal kapcsolatban; felidézve korábbi, más jellegű hídfoglalásokat is: 1990-ben a taxisblokád zárta le, 2004-ben pedig az EU-csatlakozást ünneplendő borították két napra fűvel a Szabadság hidat. A kiállításhoz személyes hangú rövidfilmek is tartoznak, melyekben nyolc riportalany - részben szakmabeliek, részben civilek - beszélnek arról, mit gondolnak a "szabadsághíd-jelenségről".

Oravecz Júlia az MTI kérdésére válaszolva közölte: a kiállítás elsősorban a 2016-os, spontán "hídfoglalásra" fókuszál, de kitér annak 2017-es folytatására is.

A projekt leglátványosabb eleme a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) által a pavilon átriumába tervezett, tízméteres kilátó lesz. Pongor Soma és Pásztor Bence elmondták: az építészeti beavatkozással egy olyan kísérletet szeretnének megvalósítani, amely a 2016-oshoz hasonlóan teszi megélhetővé a szabadságélményt egy épület fölé emelkedő köztér formájában. Az ideiglenes kilátó nem nyúl bele a pavilon térstruktúrájába, mégis teljesen új horizontot nyit, hasonlóan, mint a Szabadság híd 2016 nyarán - jegyezték meg.

Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda vezetője a kiállítás katalógusát bemutatva arról számolt be, hogy a kötetet magyar és angol nyelven is megjelentetik. Mint emlékeztetett, a magyar pavilon először jelentkezik urbanisztikai fókuszú kiállítással, amely azonban szellemiségében kapcsolódik a két évvel ezelőtti, Aektivátorok című velencei projekthez is. Boros Géza bejelentette: szerdán a ludwigmuseum.hu honlapon közzétették a 2019-es Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kiállításának kurátori pályázatát.

Fotó: lokal.hu/Csudai Sándor

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.