Visszapillantó tükör - Krúdy Gyula 85 éve hunyt el
Nyolcvanöt éve, 1933. május 12-én halt meg Óbudán Krúdy Gyula író, hírlapíró, a modern prózaírás magyar mestere, Szindbád, Rezeda Kázmér, Alvinczi Eduárd megteremtője.
MTI, 061.hu
Apja jómódú ügyvéd, anyja cselédlány volt, kapcsolatukat csak a tizedik gyermek után törvényesítették. Az elsőszülött Gyula 1878. október 21-én látta meg a napvilágot Nyíregyházán. Első novellája 15 éves korában jelent meg, ekkor alapította diáktársaival a Nyíregyházi Sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat. Még az érettségi előtt Debrecenbe szökött hírlapírónak, de egy tanára kérésére mégis levizsgázott. Dolgozott Nagyváradon, majd 1896-ban a millenniumi ünnepségekre Pestre utazott, és végleg a fővárosban maradt. A bohémvilág kedvenc találkozó- és mulatóhelyei voltak fő támaszpontjai, itt teremtődött meg írásainak sajátos, "krúdys" légköre, és itt talált rá különc figuráira is.
Krúdy Gyula óbudai házának ablakában (forrás: MTI)1897-ben megjelent első novelláskötete, ettől kezdve évente kiadott 2-3 kötet, és naponta jelentek meg írásai különböző lapokban. Fáradhatatlanul dolgozott, testi erejéről, szerelmi étvágyáról, a szakácsművészet, a finom nedűk iránt érzett vonzalmáról, féktelen mulatozásairól legendák keringtek. Kétszer nősült, négy gyermeke született, anyagi helyzete ritkán volt stabilnak mondható.
Írói pályájának első szakaszára a romantika, Jókai, Mikszáth és Reviczky, a külföldi írók közül Turgenyev hatása nyomta rá bélyegét. A századfordulóig csaknem félezer elbeszélést írt, a lapokban hét kisregénye jelent meg, novelláskötetet is kiadott. A XX. század elején érdeklődése a történelmi témák felé fordult. 1911-ben a Szindbád ifjúsága és utazásai című kötetben teremtette meg Szindbád alakját, egyben saját költői alteregóját. A Szindbád-történetek középpontjában az utazás, a keresés, a múlt alakjainak megidézése, az eltűnt idő utáni vágyakozás, a jelen sivársága elől való menekülés áll.
A mitikus hajós alakja tűnik fel a Francia kastély, a Szindbád: A feltámadás, a Szindbád megtérése és a Purgatórium lapjain is. Első igazi közönségsikerét A vörös postakocsi című regényének köszönhette, amelyben a századforduló Pestjének világát idézte fel. Műveiben csodás illatok, ízek, finoman derengő női testek idéződnek fel, pasztellszínekkel teremti meg műveinek varázsos világát.
Krúdy Gyula születésnapján vendégekkel Óbudán, 1930. (PIM tulajdona)A forradalmak idején, 1919-ben közírói szerepet vállalt, szerkesztette a Néplapot, tudósított a kápolnai földosztásról. A húszas évek elejétől népszerűsége csökkent, anyagi és publikációs gondokkal küzdött, egészsége is megrendült. Írásaiban az álom és valóság határán mozgó ábrázolást egyre inkább realista színezetű hang váltotta fel. E korszakának csúcsa a Boldogult úrfikoromban és a Rezeda Kázmérszép élete című írásai, Az élet álom című novellás kötete, továbbá a Három király című regénye.
1933 tavaszán állapota rosszabbodott, anyagilag is mélypontra került, május 12-én, hajnalban hunyt el. Több mint 60 regényt, 3000 elbeszélést, ezernél több cikket hagyott maga után. A Szindbádból a színészkirály, Latinovits Zoltán főszereplésével Huszárik Zoltán készített felejthetetlen filmet. Különleges, színes alakjának emlékét számos szobor, utca, klub, színház, étterem őrzi.
Vezető kép: Médiaklikk
