Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - Ternovszky Béla 75 éves

Május 23-án lesz hetvenöt éves Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, minden idők egyik legsikeresebb magyar animációs filmje, a Macskafogó - és számos más legendás rajzfilm - alkotója.

MTI

A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett festő szakon 1961-ben, 1964-re végezte el a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia-esztétika szakát. Csaknem harminc évig, 1995-ig dolgozott a Pannónia Filmstúdió, majd Filmvállalat munkatársaként: néhány év fázisrajzolói munka után a hatvanas évek végétől a Gusztáv-filmekben, illetve az első Mézga-sorozatban lett animátor, 1972-ben nevezték ki rendezőnek.

PestiSracok facebook image

Első önálló rajzfilmje, az 1970-ben készült hétperces Modern edzésmódszerek számos hazai és nemzetközi fesztiválon nyert díjat, ezt követte a Tartsunk kutyát!, valamint a Mindennek van határa című rövidfilm. Társszerzője volt a nagy sikerű Mézga család televíziós rajzfilmsorozatnak és 1975 nagy sikerének, a Romhányi József és Nepp József társaságában létrehozott 26 részes Kérem a következőt! - közismertebb nevén dr. Bubó - című rajzfilmsorozatnak is. Vezető munkatársa volt az első magyar egész estés rajzjátékfilmnek, a Jankovics Marcell által rendezett János vitéznek.

1979-től rendezőként több nemzetközi produkcióban is dolgozott, például a nagysikerű Pumukli című rajzfilmsorozatban. Első egész estét betöltő rajzfilmjét, a Macskafogót 1986-ban mutatták be, s az év legnépszerűbb animációs filmje lett, Magyarországon összesen négy és félmillióan nézték meg; az alkotás digitális felújítása folyamatban van. A Macskafogó negyedszázad múltán is korosztálytól függetlenül ismert és kedvelt, az Egyesült Államokban és a volt Szovjetunióban is nagy sikerrel vetítették, társasjáték és képregény készült belőle, 2011-ben Szegeden színpadi változatát is bemutatták, sőt, Budapesten söröző is üzemel ezen a néven.

Az akkoriban Magyarországon még nem vetített James Bond-filmeket parodizáló Macskafogó főhőse Grabowski, a rettenthetetlen szuperügynök egér, akinek küldetése, hogy megakadályozza a bűnözőszindikátusokba szerveződött macskákat az egerek teljes kiirtásában, s egy japán professzor találmányával jó útra térítse a macskákat. A főgengszter macska négy bérgyilkos, korábban balettpatkányként ténykedő rágcsálót küld utána, s megkezdődik az üldözés, a macska-egér párharc, amelyben természetesen a jó egerek győznek.

A Macskafogó, amely tele van mára legendássá vált gegekkel, színes karakterekkel, szállóigévé lett bemondásokkal, kultuszfilmmé vált. Ternovszky úgy véli, hogy minden tapasztalat, amit addigi pályafutása során sikerült összeszednie, ebben a filmben csúcsosodott ki. "Ha valaki egyszer már megmászta a Mount Everestet, akkor utána még meghághat újabb nyolcezres csúcsokat, de az egyszer már megmászatott, és e fölé már nem lehet menni. Ez nekem sem sikerült természetesen" - mondta egy interjúban.

1995-ben Nepp József rendezővel és Kunz Román gyártásvezetővel megalapították a Stúdió II. Kft.-t, itt készült az Egérút című egész estés játékfilm. 2007 decemberében mutatták be a legismertebb magyar egér, Grabowski újabb kalandjait elmesélő Macskafogó II. - A Sátán macskája című filmet, amely alig egy hónap alatt lépte át a kétszázezres nézőszámot, és 2008 legnézettebb magyar mozifilmje volt. Ternovszky Béla munkásságát 1983-ban Balázs Béla-díjjal, 1987-ben érdemes művész kitüntetéssel ismerték el, 2015-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották.

Fotó: Óbudai Anziksz

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?