Pesti Srácok

Frida Kahlo magánéletét mutatja be a Victoria és Albert Múzeum

Frida Kahlo mexikói festőművész magánéletét, személyes tárgyait mutatja be a londoni Victoria és Albert Múzeum szombaton nyíló tárlata, amelynek anyagát először állítják ki az alkotó szülőhazáján kívül.

MTI

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be Frida Kahlo mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol a hányatott sorsú festőművész 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Férje a házat a mexikói államnak ajándékozta, itt működik a Frida Kahlo Múzeum. A mexikóvárosi Coayacan külvárosában álló ház 1936 és 1938 között menedékül szolgált a száműzetésben élő Lev Trockij orosz forradalmárnak is, akivel Kahlónak viszonya volt. A kiállításon bemutatják Frida Kahlo ruháit, ékszereit, festményeit, családi fotóit, levelezését, fűzőit és műlábát is. "A lábon kínai hímzéssel díszített vörös bőrcsizmát viselt Kahlo, még egy kicsiny harang is van rajta, hogy még trendibb legyen. Miért járjon ronda lábbal, elvégre Frida Kahlo festőművész volt" - mondta Circe Henestrosa mexikói társkurátor.

PestiSracok facebook image



A német fotográfus apa - akinek szülei erdélyi zsidók voltak - és mexikói anya gyermekeként született Kahlo hatéves korában gyermekbénulást kapott, lába deformálódott. Halála előtt egy évvel jobb lábát amputálni kellett, ekkor készült számára a műláb, amelyet egyfajta műtárggyá változatott. Tizennyolc évesen súlyos buszbalesetet szenvedett, megsérült a gerince és szinte egész életében fűzőt kellett viselnie. Több gerincműtéten is átesett és az 1950-es években tolószékbe kényszerült. A buszbaleset miatt fel kellett hagynia orvosi tanulmányaival, ekkor kezdődött művészi karrierje. 1928-ban csatlakozott a baloldali mexikói művészek csoportjához, ahol megismerkedett későbbi férjével, Diego Riviera festővel.

"Ez volt a kezdete művészi karrierjének, de ez volt a kezdete fizikai leépülésének is" - mondta Henestrosa, aki 2012-ben rendezett kiállítást Kahlo ruháiból a Kék Házban. Henestrosát családi szálak fűzik Kahlóhoz, nagynénje tagja volt a festőművész baráti körének, és ő volt az, aki Kahlo híres élénk színű, mexikói indiánok készítette blúzait és ruháit az ország déli részén lévő Oaxaca államból a fővárosba vitte a festőművésznek. Az indián viselettel akarta Frida Kahlo megmutatni mexikói identitását. "A festőművész nagyon nőies volt, nem engedte, hogy fogyatékossága határozza meg személyiségét" - hangsúlyozta Henestrosa.

Kép: A&E Biography

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.