Pesti Srácok

Róth Miksa-kiállítás nyílt Brüsszelben

Róth Miksa, a 19-20. század fordulóján megújuló üvegablak- és mozaikművészet egyik legismertebb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója rajzait és legjellemzőbb műveit bemutató kiállítás nyílt a brüsszeli Balassi Intézetben.

MTI

A Megszínesített napfény című tárlat felnagyított fotók, vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével idézi fel a műhely sokszínű és sokrétű munkásságát, mutatja be az életpálya főbb szakaszait és főműveit. A saját tervezésű alkotások mellett szerepelnek a kor kiemelkedő festőivel, mások mellett Székely Bertalannal és Vaszary Jánossal való együttműködésének emlékei is.

PestiSracok facebook image

Mivel az eredeti alkotások többsége olyan épületekben található, amelyek ritkán látogathatók, a Gellér Katalin művészettörténész által rendezett kiállítás segítséget nyújt a kevesek által ismert üvegfestményeinek megismeréséhez is.

Róth Miksa számos gazdasági és közigazgatási épület, templomok, zsinagógák, kiállítási termek, fürdők, kávéházak, valamint magánházak és bérpaloták díszítésére kapott megbízást. Az 1890-as évek végétől az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként és egyéni módon alkalmazta a L.C. Tiffany által felfedezett új üvegfajtát, és meghonosította a mozaikkészítést is.

Kiemelkedő munkái közé tartozik egyebek mellett az Országház, a királyi palota Szent Jobb kápolnája, a Zeneakadémia, Magyarország velencei Állandó Műcsarnoka, az egykori Gresham Biztosító székháza, a marosvásárhelyi Kultúrpalota és a lipótmezői kápolna üvegablakai. Mozaikjai a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és a Kozma utcai temető számos sírboltját, mauzóleumát díszítik.

Külföldi megrendeléseket is teljesített: műhelyében készült többek között a mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete. A kiállítás szeptember 7-ig látogathat

Képforrás: Főtér.ro

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.