Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - Ma 65 éves Révész Sándor

Vidéken kezdték a turnéjukat, és mire a fővárosba értek, már mindenki velük énekelte dalaikat: Ha volna két életem,Becsület, Szállj fel magasra! Ma ünnepli 65. születésnapját Révész Sándor rockzenész, aki a Generál és a Piramis énekeseként írta be magát a magyar rocktörténetbe.

061.hu

Révész Sándor Budapesten született, zeneszerető szülei zeneiskolába íratták, neki azonban nem volt ínyére a szolfézs, így két év múlva más iskolába került és megviselte szülei válása is. Már általános iskolás korában lenyűgözte a világot akkortájt meghódító zene, a Rolling Stones, a Troggs, a Beatles. Édesanyja ismerősei révén 1966-ban három hónapot Angliában töltött, ahol megtanulta a nyelvet, és egy életre eljegyezte magát a rockzenével.

Első együttese, a gimnáziumi társakból összeverődött Hearts vokálzenét játszott, de már akkor fellépett az Echo és a Szivárvány együttessel. Amikor a zenehallgatás és a próbák egyre több idejét vitték el, édesanyja választás elé állította: vagy időben hazaér vagy haza se menjen. Ő az utóbbit választotta, másfél évig Póka Egon szüleinél lakott. A megértő szülők kőbányai lakásán, amelyben mindenütt erősítők, dobfelszerelések, gitártokok hevertek egymás hegyén-hátán, sokan megfordultak az akkor formálódó magyar progresszív zene meghatározó alakjai közül: Charlie, Deák Bill Gyula, Tátrai Tibor, Török Ádám.

PestiSracok facebook image





Révész 1971-ben lett a Ferm és a ZÉ-GÉ tagjaiból alakult Generál tagja. Az együttesben mindenki nagyon fiatal volt, de ő még közülük is kilógott a maga tizennyolc évével, a felszabadultan, egyéni hangon énekelő srácra így ragadt rá a "Kölyök" becenév. Hamarosan csatlakozott hozzájuk három lány, a Mikrolied vokál. 1972-ben megnyerték a Ki mit tud? vetélkedőt a Lehajtott fejjel című dallal, és a Táncdalfesztiválon is indultak a Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel? című szerzeménnyel. A könnyed, mégis igényes zene (Csöngess be hozzám jó barát, Ha ismerném...) sokakat megigézett, 1973-as első nagylemezük, a Staféta csaknem minden dala sláger lett: Kérdés, Kövér nap, Százéves kút, Törökméz.

A Generál turnézott az NDK-ban és Lengyelországban (itt 1975-ben Rockin' & Rollin' címmel angol nyelvű nagylemezük is megjelent), Hollandiában ünnepelték őket, a siker kapujában azonban a kifáradás jelei mutatkoztak. A szólógitáros-énekes James, azaz Karácsony János már nem utazott velük, mert Barta Tamás helyére került az LGT-be, a női vokál egyik tagja, Bódy Magdi pedig szólókarrierre vágyott. 1975-ben megjelent a Generál II., a borítón hervasztó lila krizantémokkal, amelyek egy temetkezési vállalkozó hirdetésére emlékeztettek.



A progresszívabb zenére vágyó Révész 1975 novemberében kilépett a Generálból és a basszusgitáros Som Lajos által vezetett Piramis együtteshez (Gallai Péter billentyűs, Köves Miklós dobos, Závodi János gitáros) csatlakozott. Turnéjukat vidéken kezdték, és mire a fővárosba értek, már mindenki velük énekelte dalaikat: Ha volna két életem,Becsület, Szállj fel magasra! A siker elképesztő, rajongótáboruk hatalmas volt, az iskolákban Piramis-őrsök alakultak. A Szabadnak születtem vagy a Kóbor angyal című dalban egy nemzedék találta meg önazonosságát, a Piramisnak összesen öt stúdiólemeze és négy koncertalbuma jelent meg. Révész, akit 1976-ban az év énekesének választottak, 1981-ben a színpadon jelentette be, hogy kilép az együttesből.

Még sikereinek csúcsán találkozott Szepes Mária írónővel, gondolkodóval, akivel a szellemiségről, Istenről, a végtelen dimenziókról beszélgettek, megkezdődött szellemi útkeresésének korszaka. A Piramis után egy luxushajón zenélt, bejárta a világot. 1983-ban tért haza, és sok időt töltött Budapesttől távol fekvő tanyáján. "Élt bennem az igény a csendre, hogy igazi odaadással és átéléssel tudjam a szellemi csodákat értelmezni" - mondta. Első szólólemeze 1985-ben jelent meg Révész címmel, a másodikat, amely szintén vezetéknevét viseli, 1993-ban adták ki, a harmadik, a Változtam - hat új és hat régi dallal - 2003-ban került a boltokba.

Révész Sándor a szó szoros értelmében véve csak az 1971 és 1981 közötti, igaz rendkívül sikeres tíz esztendőt töltötte a pályán. Szólólemezeivel mindössze néhány koncertet adott, hosszabb turnéra sem indult. A közönség mégsem felejtette el, bizonyíték erre a Piramis nosztalgiakoncertje 1992-ben (ugyanebben az évben eMeRTon-díjat is kapott) és 2005-ben, a Generálé 1999-ben és 2000-ben. 2009-ben a soproni VOLT fesztiválon és Debrecenben, a következő évben a Művészetek Palotájában is nagy sikerrel lépett fel zenekarával. 2012-ben munkásságáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Fotók: wikipedia, beatkorszak.blog.hu, hammerworld.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.