Pesti Srácok

Dés László: új lemez, Aréna-koncert decemberben

Mi vagyunk a Grund! címmel hamarosan megjelenő új lemeze dalait, valamint filmzenéi és musicaljei, dzsesszlemezei darabjait játssza el Dés László december 29-én a Papp László Budapest Sportarénában.

MTI

A korábban elsősorban a háttérben tevékenykedő Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző, szaxofonos az utóbbi években kilépett a nyilvánosság elé saját magának írt dalaival, leült a zongorához, és énekelni kezdte a számokat. Koncertturnéjával sikerrel járta körbe az országot. A decemberi nagykoncerten új lemeze dalai mellett felcsendülnek Dés László filmzenéi és musicaljei, A dzsungel könyve, a Sose halunk meg, a Valahol Európában és A Pál utcai fiúk népszerű számai. Utóbbi emblematikus dala a Mi vagyunk a Grund!. Az estre vendégeket is hív a zenész, nem maradnak el a nagy Dés-slágerek sem, köztük a Vigyázz rám, az Olyan szépek voltunk, a Nagy utazás vagy a Legyen úgy, és a közönség hallhatja a művész virtuóz és lírai szaxofonjátékát is. A december 29-i Aréna-koncerten a színpadon több kiváló zenész mellett a Budafoki Dohnányi Zenekar vonósegyüttese is kiegészíti a főszereplő játékát.

PestiSracok facebook image

A most 64 éves Dés László 1974-ben kezdett dzsesszzenészként dolgozni az Interbrass együttesben, 1978-tól 1987-ig a Dimenzió együttes következett, majd 1987 és 1993 között a Trio Stendhal, amelyben Snétberger Ferenc gitározott, Horváth Kornél pedig ütőhangszereken játszott. Ez a formáció négy lemezt készített. Az országos ismertséget filmzenéi (Szerelem első vérig, Sose halunk meg), valamint musicalek számára írt kompozíció hozták meg.

Utóbbiak közül kiemelkedik A dzsungel könyve, amely 1996-os bemutatója óta több mint ezer előadást ért meg a Pesti Színházban. Több mint negyven szerzői lemez fűződik a nevéhez, albumot írt mások mellett Udvaros Dorottyának (Átutazó - 1983), Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek (Hallgass kicsit! - 1985). Zenét írt A vágy villamosa című baletthez, amelyet tavaly mutattak be az Erkel Színházban.

Kép: Gordon Eszter

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.