Pesti Srácok

Erwin Wurm munkái a Ludwig Múzeumban

Erwin Wurm: Egyperces munkák - A szobrászat mint program címmel nyílt kiállítás csütörtökön a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban. A szobrászat műfaji kereteit feszegető osztrák képzőművész tárlata szeptember 23-ig látható.

MTI

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója a kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán elmondta: Erwin Wurm pályáját már az 1990-es évek óta követhetjük, Magyarországon csoportos kiállításokon láthatóak voltak munkái, amelyek feltűnést keltettek, paradigmaváltást jelentettek.

PestiSracok facebook image

Alkotásai legutóbb az 57. Velencei Biennálé osztrák pavilonjában szerepeltek, ottani kiállítása inspirálta a Ludwig Múzeumot arra, hogy meghívják a művészt egy budapesti tárlatra - tette hozzá Fabényi Julia.

Erwin Wurm, aki a megnyitóra Budapestre érkezett, a kiállítás alkalmából a Ludwig Múzeumnak adományozta a Hermes-sorozat Hipnózis II. (kabát) című, 2008-ban készült egyedi művét és az Egyperces szobrok sorozat egyik darabját.

Fotó: Ludwig Múzeum (Végel Dániel)

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.