Pesti Srácok

Harminc éve halt meg Gobbi Hilda

Harminc éve, 1988. július 13-án hunyt el Gobbi Hilda Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész, akit pályatársa, Darvas Iván egy nagy korszak utolsó nagy oszlopának nevezett.

MTI

Az apai ágon olasz származású színésznő 1913. június 6-án született Budapesten. A putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet után a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka, majd 1932 és 1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke volt. Az oklevél megszerzése után a Nemzeti Színház szerződtette, 1959-től a József Attila, 1971-től ismét a Nemzeti, 1983-tól haláláig a Katona József Színház tagja volt. Apja ellenezte, hogy a középpolgári család gyermeke színésznő legyen, de A sasfiók premierje után ezt a sürgönyt küldte lányának: "Elismerem, győztél! Apád."

PestiSracok facebook image

Gobbi Hilda azon kevesek közé tartozott, akik nem takarékoskodtak az erejükkel, a színházon kívül is állandó cselekvési lázban égtek, és maguk is sokat tettek környezetükért. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, majd az ellenállási mozgalomban. A második világháború után fizikai munkával járult hozzá a Nemzeti Színház újjáépítéséhez, a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára megszervezte a Horváth Árpád Kollégiumot, az idős és magányos színészek számára pedig a Jászai Mari és Ódry Árpád Színészotthont. A névadó pályatárs egykori villájában ő hozta létre, majd folyamatosan bővítette a Bajor Gizi Színészmúzeumot. 1977-ben az ő kezdeményezésére bontakozott ki mozgalom a Nemzeti Színház felépítésére, majd 1987-ben pénzgyűjtést indított a nemes cél érdekében. Tanított az Országos Színészképző Iskolán, vezetője volt a Nemzeti Színház stúdiójának.

Drámai művekben és vígjátékokban, filmen és színpadon egyaránt számtalan alakot formált meg sikerrel. Színpadi szerepei közül három emlékezeteset kiemelve, volt Mirigy, a boszorkány a Csongor és Tündében, Gertrud, Dánia királynője a Hamletben és Aase anyó a Peer Gyntben. Az 1959 nyarán indult rádiós családregény, a Szabó család pedig olyan sikeres volt, hogy hamarosan ő lett mindenki "Szabó nénije". Többször is beszámolt róla, hogy az utcán gyakran így szólították meg.

1949-ben megkapta a Kossuth-díjat, 1950-ben az Érdemes Művész, 1955-ben a Kiváló Művész kitüntetést. 1965-ben, majd 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át, 1983-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével, 1988-ban, hetvenötödik születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetéssel jutalmazták.

1982-ben jelent meg Közben... című önéletrajzi kötete, melynek szívhez szóló részei leginkább az emberek és a színház szeretetéről tanúskodnak. "Az én családom meghalt, megszűnt, nincs, elvitte az idő - de kárpótlásul egy el nem múló, örökké élő család tagja lettem: a Színházé!" - nyilatkozta az újságíróknak, ha magánéletéről faggatták. Soha nem ment férjhez, gyermeke sem született.

1988. július 13-án halt meg, végakaratának megfelelően vasládába helyezett hamvai mellé színésztársai egy csomag fűmagot, az Imperiál nevű híres versenyló patkóját és visegrádi villájának egy tégladarabját tették, mert egyik utolsó interjújában így válaszolt arra a kérdésre, hogy mit vinne magával a földi létből.

A végakarata szerint alapított Aase-díjjal az emlékezetes percek, pillanatok, szavak, mozdulatok "főszereplőit", az epizodistákat ismerik el. 2001-ben a MASZK Színészkamarai Egyesület és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közösen alapította a Gobbi Hilda-díjat, amelyet a színházi világnap alkalmával adnak át az arra érdemes művészeknek.

A Nemzeti Színház parkjában szobor és a nevét viselő Stúdiószínpad örökíti meg a nemzet színházáért küzdő és tevő színész emlékét. A színésznő születésének századik évfordulója alkalmából 2013-ban Gobbi Hilda-emlékévet tartott az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI). Az eseménysorozat keretében kiállítások, beszélgetések, vetélkedő és kirándulás is várta az érdeklődőket. A Bajor Gizi Színészmúzeum a Múzeumok éjszakájának programját is Gobbi Hilda emlékének szentelte, Boszorkány-szombat címmel, utalva arra, hogy a művésznő fiatal korától számtalanszor alakított öreg boszorkányokat.

Fotó: port.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)