Pesti Srácok

„Öljetek! Tekintsétek őket a hadizsákmányotoknak!” – Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak története Magyarországon a II. világháború alatt című könyvéből

Az Európában megerőszakolt nőknek nincs emlékművük, miközben a szovjet katonák által elkövetett többszázezer nemi erőszak 1945 után büntetlenül maradt. Vannak viszont könyvek, amelyek talán fontosabbak, mint egy felkiáltójelre emlékeztető obeliszk. Anonyma és Polcz Alaine megrázó visszaemlékezései után itt egy történész szakmunka, Pető Andrea tanulmánykötete, az Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak története Magyarországon a II. világháború alatt. E könyvből válogattunk össze 15+1 felfoghatatlan részt, ami többet mondd minden elemzésénél.

PZL- 061.hu

PestiSracok facebook image
  1. A szovjet megszállás alatt lévő ország külügyminisztériuma nem volt abban a helyzetben, hogy panaszokat továbbítson a szovjeteknek. Az első feljegyzés (1945. március 15.) Max Fellertől, a Bécsben működő svájci konzulátus katonai részlegének vezetőjétől született: A szovjetek még az ingeket is leszedik az emberekről, a nőket 60 éves korig megerőszakolják. Ő számol be arról is, hogy a szovjetek a pincéket – tekintet nélkül, a bent lévőkre – lángszóróval felgyújtják.
  2. Egy másik svájci diplomáciai irat (J.O. Kehrli főbíró) szerint vöröskeresztes nővéreket a kórházban csoportosan megerőszakolták.
  3. Ugyanez a jelentés számol be arról, hogy számos zsidó nő szaladt a szovjet katonák felé, hogy megöleljék őket, mint felszabadítókat, akik azonnal megerőszakolták őket. A ilyen esetekről évtizedekig nem lehetett beszélni, mert a a sajtó és a történész szakma a „jó embereket” keresték, akik zsidókat mentettek.
  4. Az egyházi levéltárakban megőrzött anyagok alapján a plébánosok gyakran panaszkodtak arra, hogy nehéz helyzetbe kerültek, amikor azoknak a vallásos nőknek kellett tanácsot adniuk, akiket megerőszakoltak az oroszok, és ezután teherbe estek.
  5. 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos hősiessége közismert, 1945 márciusában ölték meg az oroszok, amikor védelembe vette a templomba menekülő nőket. Ugyanakkor talán kevésbé ismert Hummel Kornél (1907-1945) esete, akit a Vakok Intézetében lőttek le, amikor egy vak lányt akart megmenteni a szovjetek erőszakoskodásától. A Vörös Hadsereg katonái tehát pont úgy viselkedtek, ahogy a magyar és a német háborús propaganda megjósolta.
  6. Egy leírás szerint Komlón nő hiányában a szovjet katonák állatokkal fajtalankodtak.
  7. Egy évszázaddal korábban, 1949. augusztus 7-én az orosz cári hadsereg központi utasításra megtorló akciót hajtott végre, aminek keretében felgyújtották Losonc városát, de a XIX. századi kegyetlenkedések kiterjedésükben még nem hasonlíthatók a tömegháborúk totális terrorjához.
  8. Nagy Ferenc egykori miniszterelnök emlékiratából: „megerőszakoltak azok gyereklányokat és jajgató nagymamákat is… nők és (leány)gyermekek tízezreit rabolták el, és fertőzték meg nemi betegségekkel”
  9. Farkas Mihály arra kéri levélben Szviridov altábornagyot, hogy „jó lenne, ha ön figyelmeztetné a Magyarországon tartózkodó Vörös Hadsereg egységeinek parancsnokait…, hogy Magyarországon a közeljövőben parlamenti választások lesznek… nehogy a túlkapásaik a pártunk esélyeit rontsák.
  10. A magyar állampolgárok intézmények hiányában magukra maradtak, jól jelzi ezt, hogy 1945 április 28-án a még miniszterelnök Dálnoki Miklós Béla kocsiját lefoglalták a szovjet katonák, a kormányfőnek erősen kellett tiltakoznia a szovjeteknél, mire visszakaphatta.
  11. Sokszor a kommunista meggyőződés sem segített: 1945 augusztus 30-án az építőmunkás-kongresszus 50 küldöttjét a vonaton levetkőztették és kifosztották.
  12. 1956-os megszálláskor is történtek erőszakos bűncselekmények nőkkel szemben. 1956. november 27-én egy Ják melletti istállóban két lányt becstelenítettek meg szovjet katonák.
  13. 1944 szeptemberétől október végéig tartó időszakban 355.200 nőt erőszakoltak meg a szovjetek Romániában.
  14. A nyugati fronton, Stuttgartban a marokkói-francia csapatok 2500 nőt erőszakoltak meg, a botrány miatt a város katonai megszállását a franciáktól átvették az amerikaiak.
  15. 1956 után a szekszárdi selyemhernyó tenyésztő lányokra eperlevélszedés közben támadták rá a szovjetek.

15+1 Ilja Ehrenburg 1942-es, a Pravdában megjelent lelkesítő szózata szerint: „Öljetek! Öljetek! Erővel törjétek meg a germán nők faji gőgjét, tekintsétek őket a hadizsákmányotoknak!”

Vezető kép: A Woman In Berlin című film jelenete

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.