Pesti Srácok

Gála a magyar hangokért

Szeptember elsején ismét megrendezik a Szinkronikum gálát, a díjátadó ünnepségen a magyar szinkronszakma képviselői vehetnek át elismeréseket.

MTI

Szeptemberben immár második alkalommal rendezik meg a Szinkronikum díjátadó gálát, amellyel a szinkronszakmában dolgozók megbecsülésére, a szakma értékeire próbálják ráirányítani a figyelmet - mondta Rajkai Zoltán, a SzíDoSz (Színházi Dolgozók Szakszervezete) Szinkron Alapszervezete elnöke.

PestiSracok facebook image

Úgy fogalmazott: a régen világhírű, kiváló szakembereket tömörítő magyar szinkron szakma mostanra "mostohahelyzetbe került", amelynek legfőbb oka, hogy pusztán piaci alapokra helyeződött, nincsen kulturális vagy minőségbiztosítási alapon szabályozva, ezért a megrendelők igyekeznek egyre lejjebb nyomni a költségeket, "olcsón megúszni" a munkát."Ezt meg kellene állítani" - hívta fel a figyelmet Rajkai Zoltán, aki úgy vélte, törvényi beavatkozásra van szükség a szinkron minőségének javításáért.

Mint mondta, a több mint nyolcvan éve létező magyar szinkron a magyar kultúra része, fontos lenne megőrizni a nyelv védelme szempontjából. Szerinte szinkronizált tartalom nélkül nagyon nehéz eladni médiatartalmat Magyarországon, ennek ellenére a szinkron munka értéke nincs megfelelően megfizetve. Beszélt arról is, hogy a SzíDoSz azzal a céllal alakult meg 2015-ben, hogy képviselje a szakmában dolgozók érdekeit. A szervezet működése alatt elérte, hogy az audiovizuális jogdíjakból a szinkronban dolgozók is részesülnek, ami némileg kompenzálja az alacsony béreket. A cél az, hogy a szinkronban dolgozók olyan béreket és fizetéseket kapjanak, amely a munkájuk hozzáadott értékével egyenlő - tette hozzá.

Elsőként tavaly ismerték el életműdíjjal a magyar szinkronszakmában dolgozó előadóművészek munkáját. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) anyagi és szakmai támogatásával létrehozott díjat 2017-ben Bács Ferencnek, Bókai Máriának és Perlaki Istvánnak ítélték oda.

Fotó: sorozatjunkie.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.