Pesti Srácok

A Napszálltát nevezzük idén az Oscarra

A Napszálltát nevezzük idén az Oscarra

A Napszálltát, Nemes Jeles László filmjét nevezi Magyarország a legjobb idegen nyelvű Oscar-díjért - jelentette be a Magyar Nemzeti Filmalap kedden.

MTI

A magyar nevezettről döntő testületben a filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai - Havas Ágnes vezérigazgató; Hegedűs Bálint forgatókönyvíró; Kálmán András forgalmazási szakember;, Kovács András Bálint egyetemi oktató és Andy Vajna kormánybiztos - mellett Deák Kristóf, az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilm rendezője és Szabó Gábor operatőr vett részt.

PestiSracok facebook image

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő évi, 91. Oscar-díjakra az idegen nyelvű film kategóriában minden ország nevezhet egy filmet azok közül, amelyeket 2017. október 1. és 2018. szeptember 30. között mutatnak be hazai moziforgalmazásban.

Az Oscar-díjra nevezett alkotások közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki január elején az öt jelölt játékfilmet. A jelöltek listáját 2019. január 22-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására február 24-én kerül majd sor Los Angelesben.

A filmalap közleményében emlékeztet arra, hogy a Napszállta világpremierje nagy siker volt a velencei filmfesztivál versenyprogramjában, ahol elnyerte a FIPRESCI, a nemzetközi filmkritikusok szövetsége zsűrijének a díját. Az észak-amerikai premier a torontói filmfesztiválon volt a hétvégén, amelyet további vetítések követnek. Nemes Jeles László új filmjét már a világpremier előtt csaknem 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg.

A magyarországi közönség Nemes Jeles László filmjét először a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja szeptember 15-én, majd a Napszállta szeptember 27-től lesz látható országszerte a mozikban a Mozinet forgalmazásában - olvasható a közlemény.

Nemes Jeles László új filmjében nagyrészt azokkal az alkotókkal és szakemberekkel dolgozott, akikkel a Saul fiát is készítette. A Napszállta operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője - az azóta elhunyt - Melis László, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője Szakács Györgyi. A rendező a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is. A Napszállta a filmalap támogatásával a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban készült, Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével.

A Napszállta főszereplője Jakab Juli (Leiter Írisz) és a román Vlad Ivanov (Brill Oszkár). A csaknem száz fős szereplőgárda nemzetközi összetételű, a magyarok mellett román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.