Pesti Srácok

Erkel-kézirat került a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba

Különleges Erkel-kézirat került a gyulai Erkel Ferenc Múzeum tulajdonába. A zeneszerző 1849-ben írt bejegyzést Marczibányi Mária emlékkönyvébe, kiegészítve azt egy kottával; a relikviát kedden sajtótájékoztatón mutatták be gyulai szakemberek az Erkel Ferenc Múzeumban.

MTI

A sajtótájékoztatón Nátor Éva zongoraművész játszotta el a zeneszerző által lejegyzett kottát. Dombi Ildikó, a gyulai kiállítóhelyeket és az Erkel Ferenc Múzeumot is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egy erdélyi család kereste meg az intézményt hat hónappal ezelőtt, hogy az Erkel-hagyaték legnagyobb magyarországi gyűjteményének szakembereit bízzák meg az addig általuk őrzött kézirat gondozásával. Liska András, a múzeum szakmai vezetője felidézte: már a múlt században megállapították, hogy a kézirat és a hozzá kapcsolódó partitúra eredeti, vagyis Erkel maga írta azt 1849-ben a fővárosi zenei életet jól ismerő Marczibányi Mária emlékkönyvébe.

Mint Dombi Ildikó elmondta, hogy az Erkel-relikvia megvásárlását a Nemzeti Kulturális Alap 600 ezer forinttal támogatta. Az új kézirat szeptember 18-tól a felújított Almássy-kastélyban lesz látható, ahol mellette megtekinthető lesz az a babérkoszorú is, amelyet a műkedvelők adományoztak Erkel Ferencnek karmesterségének 50. évfordulója alkalmából. A babérkoszorú aranyból készült és évtizedek óta egy gyulai bank páncéltermében őrzik.

PestiSracok facebook image

Kép: Rosta Tibor / MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.