Pesti Srácok

Ma van a magyar dráma napja

Ma van a magyar dráma napja, ebből az alkalomból a színházak magyar szerzők műveivel, nyílt próbával, díjátadóval és rendhagyó programokkal várják a közönséget.

MTI

A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire és új művek születését ösztönözzék. A magyar dráma napjára Magyarországon és a határon túl is több színház készül ünnepi programmal. A Nemzeti Színházban pénteken tartják Székely János Caligula helytartója című darabjának budapesti bemutatóját; a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös produkcióját Szász János rendezésében láthatja a közönség. Szombaton a Nemzeti Színház nyílt nappal várja a látogatókat, gyermekeknek szóló programokkal, kulisszajárással, nyílt próbákkal, kiállítással és koncerttel várják az érdeklődőket.

Az Átrium programján a magyar dráma napján Pintér Béla Újabb drámák című kötetének bemutatója szerepel. Az este folyamán Pintér Béla író-rendező-színész a kötetben szereplő drámákról és keletkezésükről beszél, a nézők kérdéseire válaszol, majd dedikálja két kötetét. A Vígszínház a Pesti Színházban ünnepli a magyar drámát szeptember 21-én: Vecsei H. Miklós Mondjad, Atikám! című József Attila-estjét játsszák. A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban felolvasószínház szerepel a programban: Kovács Dominik és Kovács Viktor, az idén műsorra tűzött monodráma, a Mintapinty szerzői lesznek a színház vendégei az idei magyar dráma napján. Oláh Zsuzsa színművész közreműködésével a monodráma egy-egy rövid részletét és az ikerpár egy-egy novelláját is megismerheti a közönség.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is ünnepi eseményt szervez a magyar dráma napján. Pénteken két időpontban, délután 5 és este 9 órától szerepel a Tompa Miklós Társulat műsorán Pozsgai Zsolt kortárs magyar szerző Liselotte és a május című tragikomédiája. A két előadás között este 7 órától megkoszorúzzák Aranka György felvilágosodás kori erdélyi művelődésszervezőnek, az első állandó magyar színházalapítási kérelem megfogalmazójának szobrát. Az ünnepségen elhangzik Spiró György drámaíró a színház felkérésére a magyar dráma napja alkalmából írt üzenete. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház szeptember 17. és 22. között rendezi meg 10. alkalommal a dráMA Kortárs Színházi Találkozót, amelynek keretében a magyar dráma napján többek között Dragomán György Vasvonó című művét, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának produkcióját láthatja a közönség.

PestiSracok facebook image

Kép: Digitális Képarchívum

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.